Med. et Jur.

A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.

Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.

A hibás termékekért való felelősségről szóló uniós irányelv (Tanács 85/374/EGK irányelve) a vétkesség nélküli felelősség elvét fogalmazza meg, amely szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden szállítója gyártónak tekintendő, kivéve, ha ésszerű időn belül tájékoztatja a károsultat a gyártónak vagy annak a személyéről, aki a terméket szállította neki. Ami az Unióba importált termékeket illeti, az importőr ugyanúgy felel, mint a gyártó.

E. Petru súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenved, aminek következtében már 2007-ben sebészeti beavatkozáson esett át. Két évvel később egészsége tovább romlott, és beutalták a temesvári Institutul de Boli Cardiovascularéba. E. Petru szerint az intézményben történt tartózkodása alatt meg tudta állapítani, hogy tárgyi eszközökben jelentős hiányosságokat szenved a kórház.

Az egészségbiztosítási szerződést a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény nem tartalmazza, ezt a szerződéstípust önállóan nem nevesíti. Az új, 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről hatálybalépésével fog bevezetésre kerülni az egészségbiztosítási szerződés. Ezen új polgári jogi szerződés lehetséges helyét a kötelező egészségbiztosítási rendszerben vizsgálja meg jelen tanulmány.

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az egészségügyi törvény azon bekezdését, amelyben a cselekvőképes ember közokiratban történő vizsgálatok, beavatkozások visszautasíthatóságának egyes részletszabályait rögzítették - közölte az Ab a honlapján.

A Med. et Jur. magazin márciusi száma teljes egészében elolvasható a DRportalon.

Az egészségbiztosítási szerződést a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény nem tartalmazza, ezt a szerződéstípust önállóan nem nevesíti. Az új, 2013. évi V. törvény az Polgári törvénykönyvről hatálybalépésével került bevezetésre az egészségbiztosítási szerződés. Ezen új polgári jogi szerződés lehetséges helyét a kötelező egészségbiztosítási rendszerben vizsgálja meg jelen tanulmány.

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), ami számos területen, így a kártérítési felelősség területén is koncepcionálisan új szabályozást alkalmaz. A kérdés adott: hogyan hat majd mindez az orvosi műhibák miatt induló kártérítési perekre?

A felperesek jubileumi jutalmának megfizetésére kötelezte az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetet a másodfokon eljáró Egri Törvényszék - tájékoztatta az törvényszék sajtószóvivője hétfőn az MTI-t.

Perek dömpingjét indíthatják azok az egészségügyben dolgozók, akiktől megvonta munkaadójuk a jubileumi jutalmat, mert szerintük megszakadt az érintettek munkaviszonyának a jogfolytonossága akkor, amikor a korábbi állami fenntartású egészségügyi intézményeket gazdasági társasági formába kényszerítették -- közölte Székely Tamás , az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke.

A szakorvossá váláshoz az orvosi alapképzés elvégzése után szükség van szakirányú szakképzés elvégzésére is. A különböző szakorvosi végzettségek megszerzéséhez, rendeletben meghatározott különböző hosszúságú szakképzési időt (általában 3 és 6 év közötti időszak) kell az orvosoknak elvégezniük.

Rekordnagyságú, 30,3 millió koronás - mintegy 340 millió forint - kártérítést ítélt meg orvosi hibáért hétfőn egy prágai családnak a bíróság.