Az amerikai egészségügyi reform, ahogyan azt emlegetik „Obamacare” törvénye a munkavállalók fogamzásgátlását a munkáltatókkal fizettetné meg. Az ügy az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé került.
Kötelező-e közalkalmazott szakorvosként nyugdíjba menni, ha a 70. életévét betölti az illető, vagy ő is mentességet kap, mint az alkotmánybírák? Erről én nem találok jogszabályt.
78 éves vagyok rendelőintézetben szerződéssel vagyok alkalmazva, 4x hetente 6 órát dolgozom, mint reumatológus. Felvetődött a kérdés: nekem kell felelősségbiztosítást kötni, vagy az intézet biztosítása rám is vonatkozik? Az igazgató azt üzente nekem kell meg kötni a biztosítást, mert ők ugyan kifizetik az esetleges kárt, de rajtam beperlik. Van aki szerint ez nem igy van, mert legfeljebb a biztosító perelhetne.
Az orvos-betegjogi kérdések előfordulása rendszeres, viszont sok szempontból nagyon eltérően gondolkodik az orvos és betege az egészségügyi jogi kérdésekkel kapcsolatban.
Amíg nem sikerül kivezetni a hálapénz intézményét a hazai egészségügyből, addig el kellene kerülni a kriminalizálást – nyilatkozta portálunknak dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénz adását és elfogadását, ugyanakkor a paraszolvencia kérdésében mindenképpen jogértelmezés szükséges.
November 13-án, Budapesten immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Med. Et Jur.-Felértékelődött felelősség konferencia az Egészség Joga Alapítvány szervezésében. A konferencia témája az egészségügyet leginkább negatívan érintő két jelenség: a gyógyszeripari promóció és a paraszolvencia jogszabályi hátterének átvilágítása, elemzése a döntéshozók, szabályozók és a gyakorlatban érintettek szemszögéből.
Az Egészség Joga Alapítvány szervezésében megrendezésre került Med. Et Jur. Felértékelődött felelősség konferencia egyik központi témája a magyarországi egészségügyben tapasztalható hálapénz rendszere volt.
A betegek által igénybe vett ellátások lekérdezési lehetőségének bővítését, a vények megőrzésének idejét, a tartósan külföldön tartózkodók egészségbiztosításának megszüntetését, a mentőszolgálat feladatainak bővítését tartalmazza egyebek között az újabb egészségügyi törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be a parlamentnek.
November 13-án, Budapesten immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Med. Et Jur.-Felértékelődött felelősség konferencia az Egészség Joga Alapítvány szervezésében. A konferencia témája az egészségügyet leginkább negatívan érintő két jelenség: a gyógyszeripari promóció és a paraszolvencia jogszabályi hátterének átvilágítása, elemzése a döntéshozók, szabályozók és a gyakorlatban érintettek szemszögéből.
Az új Ptk. hatályba lépésével (2014. március 15.) összefüggő törvénymódosítások kapcsán az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott művi meddővé tétel szabályai is változnak, amennyiben a parlament elfogadja a módosítási javaslatot. A javaslat szerint műtétet csak az kérhet a jövőben, aki vállalja a beavatkozás költségeit, elmúlt negyven éves, vagy három gyermeke van.
A határon átnyúló egészségügyi ellátás EU szerte az egészségügyi közkiadásoknak mindössze körülbelül 1 százalékát, jelenleg mintegy 10 milliárd eurót tesz ki, a váratlan, vagyis a sürgősségi ellátásokkal együtt is, mivel a betegek általában a saját országukban szeretnek gyógyulni. Ha a beteg mégsem a hazájában kezeltetné magát, az október 25-től hatályos uniós szabályozás ehhez átlátható feltételeket teremt. Az eligazodást az Európai Bizottság kérdés-válasz formájú tájékoztatója is segíti - írja a Napi Gazdaság.
Nem változott jelentősen az egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalom négy év alatt.