Az autoimmun betegségek világszerte egyre gyakoribbak, és aránytalanul magas számban érintik a reproduktív korú nőket, beleértve a terhességet is. Tekintettel az autoimmun betegségek, a komorbiditások és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázati tényezői közötti összefüggésre, egy vizsgálat célja az autoimmun betegségek terheinek megbecslése volt a terhesség ideje alatt.
Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD), amelyet PKD1/PKD2 mutációk okoznak, vese- és vesén kívüli tünetekkel jár, beleértve a szívbillentyű-betegségeket és a bal kamrahipertrófiát (LVH), amelyek növelik a mortalitást. Ezeknek a szívrendellenességeknek az ADPKD genotípussal vagy a betegség súlyosságával való összefüggései még mindig nem tisztázottak. Egy vizsgálat a szívbillentyű-betegségek és az LVH prevalenciáját és összefüggéseit vizsgálta a vesefunkcióval, a vese méretével, a szisztémás jellemzőkkel és a genotípussal az ADPKD-ben.
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) nemrégiben tette közzé a szívizomgyulladás kezelésére vonatkozó 2025-ös irányelveit, amelyek kiterjedten tárgyalják a pericarditis kérdését és a két szívizomgyulladás-típus közötti számos átfedést is.
A levotiroxin (LT4) kezelés nem járt a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedésével középkorú és idősebb, pajzsmirigy alulműködésben szenvedő nők esetében, emellett csökkentheti a szív- és érrendszeri kockázatot szubklinikai pajzsmirigy alulműködésben szenvedő felnőttek szélesebb körében – derült ki két, az Amerikai Pajzsmirigy Egyesület (ATA) 2025-ös, arizonai Scottsdale-ben tartott konferenciáján bemutatott tanulmányból.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Egyes vesetumorok mind a kontrasztos CT (CE-CT), mind a kontrasztos MRI (CE-MRI) után is meghatározatlanok maradnak, és nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy cisztás vagy szilárd szerkezetűek, ami problémát jelent a betegek kezelése során. Egy cikk célja a kontrasztos ultrahang (CEUS) diagnosztikai teljesítményének értékelése volt a meghatározhatatlan vesetumorok jellemzésében ebben a konkrét kontextusban.
Az aktív TAK-ban szenvedő felnőtteket 2:1 arányban randomizálták, hogy orális MMF-et és MTX-et vagy intravénás CYC-t, majd orális AZA-t kapjanak. Minden alany előre meghatározott adagcsökkentéssel nagy dózisú orális glükokortikoidokat is kapott. Az elsődleges végpont az 52. héten mért általános válaszarány volt, amit teljes válasz (CR) vagy részleges válasz (PR) elérésével határoztak meg. A másodlagos végpontok között szerepelt a CR és PR aránya a 28. és 52. héten.
A túlzott aldoszteron termelés hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, és fibrózishoz vezet, ami a szív, az érrendszer és a vesék diszfunkciójával jár. Ennek következtében új hatóanyagokat fejlesztettek ki az endogén aldoszteron szintézis csökkentésére.
A cukorbetegség kezelésére szolgáló bélhormon-alapú terápiák során a testsúly csökkenése is megfigyelhető. Egy holland kutatócsoport eredményei részben megmagyarázzák, hogy milyen módon érvényesülhet ez a hatás.
A sclerosis multiplex (SM) egy komplex immunmediált betegség, ami neurológiai fogyatékossághoz vezet. Kialakulásának megértése, progressziójának előrejelzése és a személyre szabott kezelés optimalizálása továbbra is kihívást jelent.
Miért ébredek mindig éhesen? – ez egy visszatérő téma a TikTokhoz hasonló közösségi média platformokon. Az emberek azt kérdezik: Mit jelent, ha nagyon éhesen ébredsz? és olyan válaszokat kaphatnak, mint ez a YouTube-on: A reggeli éhség az egészség jele. Ha reggel nem vagy éhes, az azt jelenti, hogy elfogynak a stresszhormonjaid. Mi a valós helyzet ezzel a témával kapcsolatban, különösen a túlsúlyos vagy elhízott betegek esetében, és mit érdemes nekik mondani? Kevés bizonyíték támasztja alá a konkrét mechanizmusokat vagy beavatkozásokat, ezért a Medscape Medical News két szakértőt kért meg, hogy osszák meg gondolataikat.
Az elsődleges hyperparathyreosisban szenvedő betegek biokémiai profiljának felhasználásával a sebészek a műtét előtt azonosíthatják azokat a betegeket, akiknél nagyobb a valószínűsége az egymirigyet - (SGD) a többmirigyet érintő megjelenéshez (MGD) képest. Ezenkívül a biokémiai profilok felhasználhatók a makacs betegségre fokozottan hajlamos betegek monitorozására is.
A D-vitamin-hiány és a szürkehályog közötti összefüggés vitatott, mivel a szürkehályog kialakulásában a szérum 25-hidroxi-D-vitamin (25(OH)D) szintjére vonatkozó longitudinális adatok korlátozottak. Egy tanulmány a szérum 25(OH)D-koncentráció és a szürkehályog kockázata közötti keresztmetszeti és longitudinális összefüggéseket vizsgálta.