A demencia és a hepatikus encephalopathia (HE) klinikai elkülönítése kihívást jelent. A demens betegeknél a nem diagnosztizált májzsugorodás a HE kezelésének elmulasztott lehetőségeihez vezethet.
A fejfájás a protonpumpa-gátlók (PPI-k) alkalmazása kapcsán előforduló mellékhatás. A közelmúltban a migrén kifejezetten a PPI-használat egy lehetséges mellékhatásaként jelent meg. Egy kutatás célja az volt, hogy a rendelkezésre álló adatok felhasználásával feltárja a migrén és a súlyos fejfájás előfordulása, valamint a savcsökkentő terápia – beleértve a PPI-ket, a H2-receptor-antagonistákat (H2RA-kat) és a generikus savlekötőket – alkalmazása közötti összefüggést, összehasonlítsa a PPI-k és a H2RA-k okozta kockázatot, valamint felmérje, hogy a savcsökkentő terápia által befolyásolt étrendi változtatások enyhíthetik-e a kockázatot.
A nyílt szögű glaukóma genetikai variánsait tartalmazó kockázati pontszám elég pontos ahhoz, hogy segítsen az állapot diagnosztizálásában, derül ki egy időközi tanulmányból. Bár több száz genetikai változás kapcsolódik a betegséghez, az új tanulmány az első, ami alátámasztja egy poligénes kockázati pontszám alkalmazását a további vizsgálatot igénylő betegek azonosítására.
A seborrhoeás dermatitis és a hajas fejbőr korpásodása egy tőről fakadnak. Az állapotok hátterében a bőr mikrobiom változása, a Malassezia sarjadzógombák túlszaporodása mutatható ki. A széles hatásspektrumú antifungális ketokonazol (Nizoral korpásodás ellen 20 mg/g sampon) hatásossága korpásodás és seborrhoeás dermatitis kezelésében alátámasztott. Klinikai adatok arra mutatnak rá, hogy bizonyos esetekben a hajhullás összefüggésben áll a korpásodással és a seborrhoeás dermatitisszel, így a kiváltó kórok kezelése – közvetett módon – a hajhullás kivédésében is reménnyel kecsegtet.
A Janus-kináz-gátlók (JAKi) hatékony terápiás lehetőséget biztosítanak a reumatoid artritisz (RA) kezelésére. A biztonságosságukkal kapcsolatos aggodalmak azonban bizonyos „veszélyeztetett” betegcsoportok esetében azt eredményezték, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2023 januárjában kockázatminimalizáló intézkedéseket vezetett be, amelyek a JAKi felírását bizonyos betegek alcsoportjaira korlátozzák, hacsak nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva.
A dermatomyositis (DM) gyakori szövődménye, az interstitiális tüdőbetegség (ILD) a DM-es betegek mintegy 23%-át érinti Észak-Amerikában. A metotrexát (MTX) a DM első vonalbeli szerének számít, de a reumatoid artritiszben (RA) szenvedő populáció 0,3-11,6%-ánál tüdőgyulladással és tüdőfibrózissal jár. A klinikusok habozhatnak a MTX alkalmazásával kapcsolatban a DM számára, mivel a tüdőtoxicitás miatt aggódnak, ebben a veszélyeztetett populációban.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Egészségügyi adatok tudományos kutatási célú elemzése a GDPR tükrében II. rész
Egészségügyi adatok tudományos kutatási célú elemzése a GDPR tükrében I. rész
Az eróziós nyelőcsőgyulladás (EE) a nyelőcső hámjának krónikus irritáció következtében történő eróziója. Számos tényező okozhatja, de elsősorban a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) következménye. Az EE fő tünetei a gyomorégés és a regurgitáció; egyéb tünetek lehetnek az epigasztrikus fájdalom, az odinophagia, az dysphagia, a hányinger, a krónikus köhögés, a fogerózió, a gégegyulladás és az asztma. A tünetek bizonyos kiváltó ételek fogyasztása vagy fekvés esetén súlyosbodhatnak. A differenciál diagnózis során a nem eróziós nyelőcsőgyulladás, a Barrett-nyelőcső (BE) jönnek szóba. Az EE a GERD-esetek körülbelül 30%-ában fordul elő, és az EE az esetek 1%-13%-ában BE-vé alakulhat.
Betegségmódosítás, mint lehetséges új stratégia a psoriasis kezelésében
Mivel az aszpirin pozitív ajánlása megváltozott a szívinfarktus és a stroke elsődleges megelőzésére, a klinikusoknak más módszerekre kell összpontosítaniuk, hogy segítsenek a betegeknek elkerülni a szív- és érrendszeri betegségeket.
Bár kiterjedt kutatások összefüggéseket állapítottak meg a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) és a környezeti szennyező anyagok között, a furán és a COPD közötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan. Egy tanulmány célja a furán és a COPD közötti kapcsolat feltárása volt, miközben a lehetséges mechanizmusokat is vizsgálta.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisának elemzése szerint a Stevens-Johnson-szindrómával (SJS)/toxikus epidermális nekrolízissel (TEN) összefüggésbe hozott leggyakoribb gyógyszerek az antiepileptikumok és a fertőzésellenes szerek voltak gyermekeknél.