Videóelőadásunkban Angela Van Der Plas, valós életből származó evidenciákkal (RWE) és epidemiológiával foglalkozó szakember vizsgálja a dohányhevítő alternatívák egyéni fogyasztók és a társadalom egészének egészségére gyakorolt hatásait.
Az e-cigaretta és az alternatív nikotin- és dohánytechnológiák megjelenése egyértelmű megosztottságot hozott létre mind a tudományos, mind a politikai közösségeken belül. Az egészségügyi szakemberek, politikusok, döntéshozók folyamatos szakmai vitában állnak ezen új technológiák ártalomcsökkentő jellegének kérdésében.
Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.
Az elmúlt években számos, az újgenerációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat is szignifikánsan mérséklődhet.
A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?
Az alternatív füstmentes technológiák az elmúlt pár évben jelentős, világszerte megfigyelhető változásokat indítottak a dohányzási szokásokban. A kezdetben laborkörülmények között és állatmodelleken vizsgált új technológia egészségre gyakorolt hatásai mára egyre több klinikai vizsgálat és valós életből vett adat alapján is nyomon követhetők. A kutatási kérdés nem kevesebb, minthogy alkalmasak lehetnek-e ezek az alternatív nikotinbeviteli eszközök a dohányzási ártalom és a következményes morbiditás csökkentésére?
A februárban megtartott Open Science virtuális konferencián bemutatásra kerültek a füstmentes dohányhevítő rendszerekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredmények. A klinikai farmakológiai kutatások jelenlegi állását, és a populációszintű ártalomcsökkentés lehetőségeit Andrea Costantini ismertette.
Februárban online rendezvénysorozatot tartottak az egyik füstmentes technológia fejlesztői és kutatói. Az újabb független kutatások rövid ismertetése mellett sor került egyes utánkövetéses eredmények és független vizsgálatok bemutatására is. Japán, olasz és német dohányosok körében vizsgálták a cigarettahasználati szokások változását a füstmentes technológia megjelenése mellett.
A februárban megtartott virtuális rendezvénysorozat részeként ismertetésre kerültek a füstmentes dohányhevítő rendszerrel kapcsolatos legfrissebb vizsgálati eredmények. Sor került az új technolológia kapcsán a technológiák gyakorlatban megvalósuló használatára vonatkozó megfigyelésekre is.
Videósorozatunk következő részében Maurice Smith, toxikológus ad magyarázatot a dohányzás mögött álló tudományos kérdésekre az Open Science konferencián.
Videósorozatunk következő részében Catherine Goujon a kémiai kutatások szakértője ad magyarázatot a dohányzás mögött álló tudományos kérdésekre az Open Science konferencián.
Videósorozatunkban kutatók adnak magyarázatot a dohányzás mögött álló tudományos kérdésekre az Open Science konferencián.