Füstmentes jövő

Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban. Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” – alkohol, kávé, csokoládé, dohány… Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy.

A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá, a fogyasztói magatartás alig, vagy csak átmenetileg változik a megelőzést célzó stratégiák hatására. Így dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának az emelkedéséről nem is beszélve.

A dohány ceremoniális és törzsi gyógyítók általi használata messze megelőzte az európai hódítást. Az amerikai indiánok életében a dohány egy olyan növény volt, amit a földi élet és a teremtő közti kapcsolattartás eszközeként tiszteltek. Ma már tudjuk, hogy a dohányfüst, amiről az őslakosok úgy vélték, hogy véd a fizikai és szellemi ártó erőktől, a dohányzás tulajdonképpen legártalmasabb velejárója. Persze az indiánok dohányfogyasztását fegyelem és tudatosság jellemezte.

A füstmentes jövő felé hosszú út vezet. A megjövendölt ártalomcsökkentés azonban nemcsak a rá nem szokást és a leszokást támogató népegészségügyi intézkedéseken és a füstmentes technológiák fejlesztésén múlik, hanem a megfelelő társadalmi párbeszéd kialakulásán is. Ahogy a népegészségügyi intézkedések hatékonyságát nemcsak azok körültekintő megtervezése, hanem hatékony kommunikációja és kivitelezése, úgy az egyes fejlesztések technológia biztonságosságát is a tervezési-fejlesztési folyamatok és a felhasználás módja együttesen határozzák meg.

Magát a dohányt, bár sokan azt mondják, hogy „az ízéért” fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek. Kinek ne esne jól egy kis dopamin? Pláne egy olyan világban, ahol a folyamatos teljesítményigény nagy stresszel is jár! Ha pedig a stresszoldás ilyen egyszerűen és gyorsan elérhető, akkor hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni.

Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező, füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke.

A statisztika szerint a világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13,5%-a. A dohányzás egészségügyi és gazdasági következményei világszerte riasztóak: e tevékenység következtében évente világszerte 5 millió ember veszti életét, s további 600 000 ember a passzív dohányzás miatt hal meg.