Gastroeophagealis reflux betegség (GERD) egy olyan klinikai állapot, mely során a gyomor tartalom az nyelőcsőbe, ritkábban magasabbra a garatba, esetleg aspiráció során a tüdőbe jutva különböző tüneteket, betegségeket hoz létre.
Peter H. Kateleris a 2009-es, Sydney-ben rendezett gasztroenterológia szimpóziumon beszélt a PPI-k megfelelő alkalmazásáról.
Akut pancreatitis esetén kb. 20-30%-ban számíthatunk a nekrotizáló forma kialakulásával.
Az akut pancreatitis a hasnyálmirigy heveny gyulladással járó folyamata, mely komoly egészségügyi problémát jelent. Az esetek többségében enyhe formában zajlik. A betegek kisebb százalékában súlyos, sokszor alig befolyásolható, életet veszélyeztető állapot alakul ki.
A nyelőcsőrezekció a legjobb kezelési forma a nyelőcsőrák gyógyításában, de csak akkor, ha a műtétet biztonságosan és kellő hatásfokkal végzik.
A nyelőcsődaganat egy nagyon magas mortalitású betegség. Ennek fő oka a kései diagnózis. A tünetek kezdetben a teljesen jellegtelen retrosternalis dyscomfort érzés képében jelentkezhetnek. A legjellemzőbb és leggyakoribb tünet, a betegek több mint 80 %-ában a dysphagia. A tumor növekedésével az időnként jelentkező dysphagia állandósul és progrediál, amihez nyelési fájdalom társul.
Az utóbbi években a pitvarfibrilláció ismert kiváltó tényezői mellett felmerült, hogy a reflux betegség is lehet provokáló tényező vagális reflexmechanizmuson keresztül.
Az autoimmun pancreatitis pancreas tumorra jellemző tünetekkel jelentkezhet, mely miatt a beteget felesleges műtétnek tesszük ki, amennyiben időben nem sikerül diagnosztizálni a betegségét. Pedig kezelése egyszerű, steroid terápiára jól reagál.
A krónikus pancreatitis által okozott fájdalom kellemetlen nehezen befolyásolható panasz, mely próbára teszi a beteg tűrőképességét és nagy kihívás az orvos számára.
A gastrooesophagealis reflux betegségben szenvedők ötöde-harmada nem, vagy nem megfelelően reagál a savszekréció gátló kezelésre, emiatt új utakat keresnek a kutatók, mellyel nem csak a sav okozta tünetek és káros következmények kezelhetők, de magának a refluxnak a mértéke, gyakorisága is befolyásolhatóvá válna.
Az idiopátiás tüdő fibrózis egy krónikus tüdőbetegség, melynek túlélése a diagnózist követően 2-3 év között van. Az okát egyértelműen nem tudjuk, és a legfontosabb gond az, hogy nincs hatékony kezelése. Az utóbbi időben merült fel krónikus tünetmentes mikroaspiráció kóroki szerepe, akár kiváltó, akár súlyosbító faktorként.
Súlyos pancreatitisben a sokszervi elégtelenség egyik jelentős komponense a tüdő károsodásának következtében kialakuló légzési elégtelenség, mely a mortalitás jelentős hányadáért felelős. Nagy erőkkel folyik a kutatás a patomechanizmus pontos megismeréséért, mely reményt adhat a légzési elégtelenség hatékonyabb kezeléséhez, vagy megelőzéséhez.
A hepatikus encephalopathia patomechanizmusa a mai napig számtalan részletében tisztázatlan. Régóta ismert, hogy az ammóniának központi szerepe van. Vérszintje megemelkedik encephalopathia során és korrelál annak mélységével.