Diabetes mellitus jelentősége májcirrhosisban szenvedő betegekben II.
Májbetegséghez kapcsolódó diabetes (ún. hepatgén diabetes) kialakulásában döntő jelentősége van az inzulinrezisztencáinak.
Májbetegséghez kapcsolódó diabetes (ún. hepatgén diabetes) kialakulásában döntő jelentősége van az inzulinrezisztencáinak.
Súlyos májzsugorban szenvedő betegek több mint 90%-ában észlelhető csökkent glükóztolerancia, és kb 30%-ukban manifeszt diabetes mellitus igazolható1. A két betegség között fennálló ok-okozati kapcsolat mindkét irányban igaz. A súlyos 2. típusú cukorbetegség, illetve a velejáró anyagcsere változások, májkárosodáshoz vezetnek, illetve a májbetegség lefolyását kedvezőtlenül befolyásolják. Fordítva is igaz, súlyos májbetegség diabetes mellitus kialakulását provokálhatja.
A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő gastrooesophagealis (GERD), enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okozva, az anyai életminőséget jelentősen rontva. Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában.
Viccesen egy kollégám egyszer azt mondta, hogy a „Gasztroenterológia” helyett nyugodtan kiírhatnánk, hogy „Alkohológia”. És valóban a szakrendeléseinken megforduló betegek jelentős része az alkohol fogyasztás miatt, illetve azzal valamilyen össze fügésben lévő probléma miatt keres fel bennünket.
A Nycomed által kezdeményezett kutatássorozat – 2010 novemberében lezárult – elemének eredményei értelmében a reflux kezelésében érintett orvosok az EMEA (European Medicines Agency, Európai Gyógyszerügynökség) clopidogrel és PPI együttadásával kapcsolatos legfrissebb – 2010-es – állásfoglalását a konkrétumok szintjén kevésbé ismerik, azonban a valós ajánlást elfogadják, és a terápiás gyakorlatukat annak megfelelően módosítják.
A bélben élő baktériumoknak komoly szerepük van a májcirrhosis komplikációinak kialakulásában.
Dátum: 2011.01.14-15
Helyszín: Kölcsey Központ, 4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3
Gastrooesophagealis refluxra utaló tünetek esetén az orvosok egy része rutinszerűen rendel Helicobacter pylori vizsgálatot. Azonban a baktérium kiirtása az esetek egy jelentős részében fokozza a reflux tüneteket, illetve az erozív formák gyakoriságát.
A gastrooesophagealis refluxot (GERD), mint „savas” kórképet tartjuk nyilván, bár oka nem a normálisnál több gyomorsav termelése, hanem a nyelőcső-gyomor közötti záró funkció nem megfelelő működése.
Az obstruktív alvási apnoe és a gastrooesophagealis reflux kapcsolatát kutatva sok, helyenként egymásnak ellentmondó eredmény született. A kezdeti összefüggést támogató vizsgálatok után egyre több ezeket cáfoló írás látott napvilágot.
A nyugtalan alvásnak számos oka lehet. Az obstruktív alvási apnoe nem csak másnapi kimerültséget okoz, de kardiovaszkuláris szövődményekkel is számolni kell. Vajon a légzési akadály provokálta mellűri nyomásváltozás gyakoribbá teszi-e a gastrooesophagealis reflux előfordulását, esetleg a reflux provokálhat-e alvási apnoet?
Nekrotizáló akut pancreatitis esetén az ajánlások szerint csak akkor kell antibiotikumot adni, ha az elhalt szövetek szuperinfekciója bizonyítást nyer1.
Az akut pancreatitisek 70-80%-a enyhe, ödémás gyulladás formájában zajlik. Amennyiben nekrózis alakul ki, a súlyos estek 40-70%-ában várható, hogy a steril szövettörmelék felülfertőződik jelentősen rontva a túlélés esélyeit.