Szakma

A gátlótestes hemophilia A egy ritka, autoimmun patomechanizmusú szerzett vérzékenység, mely súlyos, kiterjedt bőr- és lágyrészvérzések formájában manifesztálódik. A laboratóriumi diagnózis alapja a megnyúlt, inkorrigábilis APTI, a jelentősen csökkent VIII faktor aktivitás és a gátlótest kimutatása. Kezelésében az ún. „bypass” faktorkoncentrátumok és az immunszuppresszív terápia játsszák a főszerepet.

A személyiségzavarok terápiájában a fő hangsúly a pszichológiai kezelési módszereken van, azonban sok esetben szükség lehet kiegészítő gyógyszeres kezelésre is a társuló érzelmi-hangulati problémák enyhítésére. A farmakoterápiás lehetőségekről lesz szó a továbbiakban.

Ketoacidózisnak nevezzük azt a legtöbbször hányással és exsiccatioval járó állapotot, amelyre az elektrolit- és folyadékháztartás felborulása jellemző, valamint a szervezetben a ketontestek felszaporodása követ a szervezet ph-jának savanyú (ph<7,25) irányba történő eltolódásával.

A veserák szövettani diagnózisa a vesedaganat eltávolítása vagy biopsziája után lehetséges. A sejtmagok grádusát a Furhman beosztás alapján adják meg, mely a legelterjedtebb gradálási módszer. A Furhman grádus független prognosztikai faktora a világossejtes veseráknak (RCC).

A solid daganatok fennmaradásához, növekedéséhez és metastatisálásához elengedhetetlen a tumort tápláló erek újdonképződése. A neovascularisatiót vagy angiogenesist szabályozó molekulák ígéretes célpontjai a daganatterápiának. Az angiogenesist gátló szerek egyik legismertebbje, az anti-VEGF hatású bevacizumab immár klinikai vizsgálatokban is bizonyította hatékonyságát a petefészek daganatok kezelésében.

Nemrégiben közzétették az USA-ban 2010-ben leggyakrabban felírt 10 gyógyszer toplistáját. Infektológiai szempontból bennünket, infektológusokat főként a 7. és 8. gyógyszer érint, amelyek a makrolidok és a penicillinek közül kerültek ki. Ami meglepő, hogy az egyik antibiotikumról igen fontos információt közölt az FDA mellékhatásfigyelő-rendszere 2010. április és június között. Vajon van-e összefüggés a két információ között?

A személyiségzavarok klinikai képének rövid áttekintése után jelen részben a kezelés főbb irányvonalairól ejtünk szót. Mivel a személyiségzavar önmagában, mint mentális zavar igen összetett jelenség, ezért a tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapuló orvoslás még csak a kezdeti fázisában jár.

A rossz és/vagy keveset alvók között a szív- és érrendszeri betegségek rizikója 65%-kal magasabb, a koronáriaesemények rizikója pedig még ettől is magasabb a normál alvókhoz képest

A legújabb tanulmány adatai szerint a televíziónézés csökkentése gyermekkori elhízás esetén nem csökkentette szignifikánsan a body mass indexet (BMI-t) vagy az étkezéssel összefüggő viselkedésformákat.

Statisztikai adatok alapján tízből hét terhes szenved a terhesség első trimeszterében és a második trimeszter elején a heteken át kínzó hányingertől és hányástól. Mivel ez az időszak köztudottan a feljődő embrió organogenesisének időszaka, az orvosok félelme miatt a kismamák sokszor nem részesülnek adekvát tüneti kezelésben.

A Clostridium difficile által létrehozott súlyos hasmenéses kórképek egyre növekvő problémát jelentenek világszerte. A magyar orvosi bibliográfia ebben a témában igen szegényes, az elmúlt néhány évben alig jelent meg erre vonatkozó magyar közlemény, esetismertetést pedig nem sikerült találnom. A téma aktualitását a 2011. március 21-én megjelent magyar módszertani levél adta. A módszertani levélből kiindulva néhány fontos rizikó kiemelésével szeretném felhívni a figyelmet erre a kifejezetten veszélyes kórokozóra.

Manapság a vesedaganatok 50%-át úgy veszik észre, hogy egyéb nem-specifikus tünetek miatt végeznek vizsgálatokat.