Az urológia traktus fertőzéses gyulladásai gyakoriak terhesség alatt. A legtöbb nőnek a terhessége előtt kerül baktérium a vizeletelvezető rendszerébe. Terhesség alatt a tünetmentes bakteriuriás nők kb. 20-40%-ban alakul ki pyelonephritis.
A mindennapi szülészeti tevékenység központi kérdése a magzat intrauterin (ante- és intrapartum) állapotának követése. A széles körben elterjedt vizsgálati módszerek mellett egyre ismertebb és elfogadottabb a magzati EKG változásainak szülés alatti monitorizálása.
A terhességi dermatosisokat bemutató cikksorozatunkat lezáró írásunkban két ritka, de potenciálisan az anya vagy a magzat életét veszélyeztető kórképpel foglalkozunk. További közös jellemzőjük, hogy bár nevük utal rá, a herpesvírushoz semmi közük nincs.
A terhesség alatt felismert bőrbetegségek közül a PUPPP (pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy, orvosi magyarra “pruritust okozó terhességi urticariform plakkok és papulák”-ként fordítható) a leggyakoribb. Korrekt diagnózist mégis elég ritkán állítanak fel.
A terhesség alatt jelentkezhet néhány olyan speciális bőrbetegség, melyekkel nem terhes állapotban sosem találkozhatunk. Nagy statisztikák szerint ezek előfordulása jóval gyakoribb, mint amilyen a felismerési arányuk.
A magzati fájdalomérzettel kapcsolatos bárminemű eszmefuttatásnak praktikus haszna csak akkor lehet, ha ennek a fájdalomnak a csillapítására a gyakorlatban kínálkozik valamilyen módszer. Cikksorozatunkat lezáró írásunkban a szóba jövő lehetőségeket foglaljuk össze.
Az American Society for Reproductive Medicine (ASRM) orlandói találkozóján elhangzott prezentáció szerint bizonyos faktorok összefüggésbe hozhatók a menopauza korai megjelenésének emelkedett rizikójával. Ezek közé tartoznak a krónikus gyulladásos megbetegedések, valamint a mellrákot okozó gén valamelyikének hordozói státusza.
A human papilloma vírus (HPV) genitalis szemölcsöt, méhnyakrák-megelőző hámelveltozást és végső soron méhnyakrákot okozhat – ezt ma már a laikusok is tudják. A szakembereknek is meglepőek lehetnek azonban azok a kutatási eredmények, amelyek a HPV fertőzés és a koronária betegség összefüggését vetik fel.
A magzati fájdalommal foglalkozó cikksorozat negyedik részében azokat a helyzeteket vesszük sorra, amikor egyáltalán felmerül annak a lehetősége, hogy a magzat fájdalmat élhet át.
Cikksorozatunk következő részében arra keressük a választ, milyen hosszú távú, káros testi- és lelki hatások mutathatók ki akár évekkel a magzatot méhen belül ért fájdalom- és stresszingert követően.
A Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (FIGO, Fédération Internationale de Gynécologie et d’Obstétrique) többéves előkészítő munkát követően megalkotta a nőgyógyászati vérzészavarok új klasszifikációs rendszerét. Az új, ún. PALM-COEIN rendszert júniusban publikálták az International Journal of Obstetrics and Gynecology-ban.
A magzati fájdalomérzet szubjektív, „megélt” komponensének pusztán spekulatív, feltevéseken alapuló tárgyalásán túl akkor van módunk tudományos-orvosi igénnyel gondolkodni a témáról, ha tisztában vagyunk a nocicepcióban szerepet játszó idegrendszeri struktúrák egyedfejlődés során történő megjelenésének és „bekapcsolásának” időbeliségével, illetve az objektív stresszválasz neuroendokrin és cardiovascularis manifesztációit mérni tudjuk.
Orvosként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mekkora az esély a teherbeesésre a ciklus egyes napjain, az egyes fogamzásgátlási módszerek esetében, melyik módszer mennyire megbízható, stb. A legtöbb esetben természetesen nem lehet pontos százalékot mondani, hiszen számos tényező befolyásolja a terhesség bekövetkezésének esélyét mind a nő, mind a férfi oldaláról. Jó támpontot jelentenek az alábbi adatok, melyek megmutatják az egyes fogamzásgátló módszerek hatékonyságát megfelelő és nem megfelelő használata esetén.