Régóta visszatérő problémája a nőgyógyászati rákszűrésnek, hogy a petefészek daganatainak populációs szintű szűrőmódszerét egyelőre nem sikerült kidolgozni. Egy friss vizsgálat ennél is tovább megy: az elégtelen módszerekkel megkísérelt szűrés akár veszélyes is lehet a betegre nézve.
Több mint fél évszázados múltra tekint vissza és újra reneszánszát éli a fogyni vágyók körében az az elképzelés, hogy a terhességi hormon injekcióban, kapszulában vagy cseppekben történő alkalmazása igen hatékonyan segíti elő a fogyást. Orvosi kutatások támasztják alá, hogy átverésről van szó.
Egy frissen publikált vizsgálat szerint akár két és félszeresre is növekedhet a magzat harmadik trimeszteri méhen belüli elhalásának kockázata azoknál a terheseknél, akik hanyatt fekve alszanak.
Cikksorozatunk befejező részében az SLE-vel szövődött terhesség harmadik trimeszterének speciális terhesgondozási feladatait, a szülés körüli és az újszülöttel kapcsolatos teendőket tekintjük át.
Az SLE-ben szenvedő beteg tervezett terhességének optimális időzítésével, a preconceptionalis gondozással foglalkozó első cikkünk folytatásaként jelen írásunkban a terhesség első felének speciális szülészeti teendőit foglaljuk össze.
A kemoterápiában részesülő betegek petefészek-működésének hosszú távú megőrzése érdekében felmerülő gyógyszeresen kiváltott menopausa lehetséges jótékony hatásairól előző cikkünkben írtunk. A témát tárgyaló második írásunkban a módszer ellenzőinek érvelését ismertetjük.
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) a terhesség kezdetétől a végéig mind az anyára, mind a magzatra nézve komoly veszélyeket rejt. SLE-ben szenvedő terhes gondozása során emiatt számos speciális körülményre kell tekintettel lenni – cikksorozatunkban ezeket igyekszünk összefoglalni.
A fragilis X szindróma (FXS) a Down-szindróma után a második leggyakoribb mentális retardációt okozó kórkép. Kevésbé közismert azonban a genetikai rendellenesség nőgyógyászati vonatkozása: amíg a betegségért felelős gén teljes mutációja FXS-t okoz, addig a részleges mutáció a petefészek korai kimerüléséhez (premature ovarian failure, POF) vezet.
A kemoterápiában részesülő betegek jelentős részénél irreverzíbilis petefészek-károsodás következik be. Az így létrejövő meddőség megelőzésének egyik lehetősége a petesejtek vagy akár az ovarium szövet cryopreservatiója, majd későbbi felhasználása. A másik, sok vihart kavaró alternatíva: a petefészek-működés gyógyszeres felfüggesztése a kemoterápia idejére.
A témával foglalkozó cikkünk első felében a Down-szindróma szűrésének klasszikus non-invazív és invazív módszereit, valamint a legújabb irányvonalat képviselő, az anyai vérből nyerhető magzati DNS-minták kimutatásán alapuló diagnosztikai eljárások fejlődését mutattuk be. A cikk második felében a legújabb, ígéretes technikáról számolunk be.
A napjainkban alkalmazott noninvazív Down-szindróma szűrési módszerek esetében az álpozitív eredmények gyakorisága a legjobb esetben is 3-5%-os. Mivel a kóros lelet a magzat szempontjából nem veszélytelen invazív vizsgálatok elvégzéséhez vezet, ígéretes lehet egy új módszer, melynek segítségével az anyai vérből keringő magzati DNS minta meghatározására került sor.
Statisztikai adatok alapján tízből hét terhes szenved a terhesség első trimeszterében és a második trimeszter elején a heteken át kínzó hányingertől és hányástól. Mivel ez az időszak köztudottan a feljődő embrió organogenesisének időszaka, az orvosok félelme miatt a kismamák sokszor nem részesülnek adekvát tüneti kezelésben.
A nőgyógyászati endokrinológiai, valamint a meddőségi kivizsgálásnak egyik első lépése annak meghatározása, lezajlik-e a petefészekben megfelelően a peteérés és tüszőrepedés folyamata. Amennyiben a válasz pozitív, a terápia szempontjából sokszor fontos pontosan tudni, mikor.