Szülészet-nőgyógyászat

A Hypothyreodismus veszélye terhességben című közleményben olvashattuk, hogy a szubklinikus hypothyreosis csakúgy, mint a manifesztálódott hypothyreosis és hyperthyreosis a terhesség során az anyára és magzatra egyaránt kockázatot jelent. Az American Thyroid Association új diagnosztikus és terápiás irányelvei 76 specifikus ajánlást tartalmaznak ezen esetekre vonatkozólag.

A korai petefészek-kimerüléssel (POF) foglalkozó első cikkünkben bemutattuk a kórkép etiológiáját és diagnosztikai kritériumait. A témát feldolgozó második írásunkban a POF-os beteg kezelésének lehetőségeit ismertetjük.

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóirat nyári számában publikált, randomizált, open-label tanulmány szerint korai metformin kezeléssel megelőzhető vagy késleltethető a PCOS (policisztás ovarium szindróma) kialakulása.

A terhesség alatti hypothyreoidismus veszélyes mind a szülő nő, mind a magzat egészségére és a születendő gyermek jövőbeli intellektuális fejlődésére vonatkozóan is, utalva az Amerikai Thyroid Társaság (American Thyroid Association - ATA) új, a Thyroidban július 25-én online publikált irányelveire. Az új ajánlások a pajzsmirigy megbetegedés terhesség és a postpartum időszak alatti diagnózisára és menedzsmentjére vonatkoznak.

Régóta ismeretes, hogy az epilepsziás betegek kezelésére használt klasszikus gyógyszerek súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ezidáig azonban szinte semmiféle információval nem rendelkeztünk az újabb készítmények teratogén hatásaival kapcsolatban.

Egyelőre heves vita kíséri az amerikai egészségügyi miniszter augusztus 1-jei bejelentését: az összes fogamzásgátlási módszert, illetve számos további, a nőgyógyászati prevenció körébe sorolható ellátást ingyenessé tesz az Obama-kormányzat.

A korai petefészek-kimerülés átlagosan minden 100. európai nőnél megjelenő kórkép. Az akár igen fiatalon kialakuló petefészek-elégtelenség a korán jelentkező hormonális tünetek mellett a peteérés hiányával jár, lehetetlenné téve a gyermekvállalást.

A témával foglalkozó első cikkünkben áttekintettük, miért is jelent meg a meddőségi kezelésekben az ovarialis rezervkapacitás felmérésének igénye, illetve általánosságban milyen buktatókat rejtenek ezek a vizsgálatok. Jelen írásunkban az egyes módszereket mutatjuk be, illetve hasonlítjuk össze.

Magyarországon a fogamzóképes korban lévő nők 30 százaléka fogamzásgátló tablettát szed, ami világviszonylatban is magas aránynak számít. Az alkalmazott fogamzásgátló tabletták túlnyomó többsége kombinált tabletta, kisebb része csak progeszteront tartalmaz.

Háziorvosként érdemes tisztában lenni a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, ugyanis a beteg fogamzásgátló módszerét is figyelembe kell venni a háziorvosi gyakorlatban a különböző terápiás gyógyszerfelírás során.

Az asszisztált reprodukciós eljárások térnyerésével egyre nagyobb igény mutatkozik mind az orvos, mind a beteg részéről arra, hogy a petefészek működési tartalékait felmérjük. Számos klinikai és laboratóriumi módszer alkalmas erre, ezeknek a hatékonysága azonban rendkívül változatos.

Napjainkban részben jól megindokolható orvosi szempontok, részben klinikailag kevésbé elfogadható tényezők a császármetszések gyakoriságának folyamatos növekedéséhez vezetnek. Egy friss tanulmány eredményei rámutatnak, milyen módon lehetne csökkenteni az orvosilag nem indokolt császármetszések számát.

Régóta visszatérő problémája a nőgyógyászati rákszűrésnek, hogy a petefészek daganatainak populációs szintű szűrőmódszerét egyelőre nem sikerült kidolgozni. Egy friss vizsgálat ennél is tovább megy: az elégtelen módszerekkel megkísérelt szűrés akár veszélyes is lehet a betegre nézve.