Hamarosan az Alexandra könyvkiadó teljes könyv-kínálata várja a DRportal webshopjában. Így oldalunkon szerzett pontjait immár nemcsak az eddigi borkülönlegességek valamelyikére válthatja be, hanem könyvek széles skálájából válogathat.
A prosztatarák diagnosztikája időrendileg két lényegesen eltérő szakaszra osztható. Az első szakaszban a fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások során felmerülő prosztatarákot kórszövettani vizsgálattal igazoljuk. A második szakaszban pedig a betegség súlyosságát, kiterjedését határozzuk meg, azaz stádium meghatározást (staging) végzünk.
A prosztata betegségeiben, így a prosztatarák diagnosztikájában is nagy segítség az ultrahang vizsgálat. A dülmirigy elhelyezkedéséből következően a vizsgálatot két irányból is elvégezhetjük. Egyrészt hasfalon keresztül, másrészt transzrektálisan.
A prosztata daganat az idős férfiak betegsége, akiknél évtizedek óta sikeres terápiaként alkalmazzuk az androgén hormonblokádot. Amennyit nyerünk a daganat féken tartásával legalább annyit veszíthetünk, ha szívinfarktus, stroke rizikójának tesszük ki a betegeket.
A képalkotó eljárások és a PSA vizsgálat elterjedése előtti érában a prosztata vizsgálatának egyetlen módja a rektális digitális vizsgálat (RDV) volt.
A PCA3 teszt elvégzése a páciens vizeletéből történik, pontosabban a páciens vizeletében található prosztata sejtekből.
A prosztatarák sajátsága, hogy a riasztó, a beteget az orvoshoz mozgósító tünetek, illetve a prosztatarákra utaló, daganat specifikus tünetek a betegség előrehaladott stádiumaiban jelentkeznek. Ilyenkor kuratív kezelésre (radikális prosztatektómia, sugárkezelés) sajnos nincs lehetőség.
Budapest, Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum - 2010. március 24-26.
Mint minden csapatmunka, a prosztatamegnagyobbodásra leggyakrabban felírt két gyógyszer is hatásosabb együtt, mint külön-külön adva – derült ki a Texasi Egyetem kutatóinak legújabb tanulmányából.
A lokálisan előrehaladott prosztatarák a vizelési panaszokon, általános tüneteken kívül, a környező érképletek, nyirokutak, idegek, szervek kompressziója vagy infiltációja révén súlyos következményekkel járhat.
Más szervek tumoraihoz hasonlóan a prosztatarák korai stádiumban szinte semmilyen tünetet nem okoz a betegnek. A tumor progressziójával megjelennek az első tünetek, ám leggyakrabban ezek sem specifikusak prosztatarákra.
A prosztata specifikus antigén a prosztatarák szűrésén és diagnosztikáján kívül a betegség követésben is fontos szerepet játszik. Az alacsony kockázatú prosztatarák viselkedése lehetővé teszi, hogy invazív, a beteg életminőségét rontó, szövődmények kockázatával járó kezelések helyett a beteg aktív megfigyelését (wait and see, watchfull waiting) végezzük.
A PSA önmagában nem elég a prosztatarák igazolására, sőt a prosztata biopszia szükségességét sem tudjuk eldönteni pusztán a PSA szérumszintjének ismeretével. A specificitás és szenzitivitás javítása érdekében a klinikai gyakorlatban számos PSA modalitást vizsgálhatunk. Ezek segítségével csökkenthetjük az álnegatív és álpozitív esetek számát.