kutatás
Súlyos agyi betegség nyomaira bukkantak hajléktalanoknál – nem csak sportolókat érinthet a CTE
Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei végezték a világ első átfogó kutatását, amelyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
Emberfeletti képességgel kell elkerülni a betegségeket, ha sokáig akarunk élni?
Az emberek manapság átlagosan hosszabb ideig élnek, de még így is csak kevesen érik meg a 100. születésnapjukat. Azonban az okok, amelyek miatt csak néhány kiválasztott ember válik százévessé, még mindig rejtélyt jelentenek a tudósok számára.
Így fiatalíthat a C-vitamin
Egy friss japán kutatás kimutatta, hogy a C-vitamin nem csupán antioxidáns hatása miatt fontos a bőrápolásban, de segíthet "kikapcsolni" azokat a genetikai blokkokat, amelyek akadályozzák a bőrsejtek regenerálódását.
Egyetlen adag gyógyszerrel értek el átmeneti javulást autizmus tüneteiben
A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy epilepszia kezelésére fejlesztett gyógyszer egyetlen adagja átmenetileg mérsékelte az autizmus tüneteit egérmodellekben. Az eredmények ígéretesek lehetnek a jövő terápiás megközelítései szempontjából, de humán vizsgálatok még nem indultak.
Megdöbbentő hasonlóság van a macskák demenciája és az emberi Alzheimer-kór között
A legújabb kutatások meglepő párhuzamokat találtak a házimacskák demenciája és az emberi Alzheimer-kór között, ami új irányokat nyithat a betegség kutatásában.
Egy új genetikai teszt már gyerekkorban megmutatja, hogy kinél lehet nagyobb a felnőttkori túlsúly kockázata
Egy új genetikai vizsgálat szerint a poligén pontszám (PGS) elemzésével már ötéves kor előtt felmérhető, kinél lesz nagyobb a felnőttkori túlsúly és elhízás kockázata. A kutatást több mint ötmillió genetikai adat elemzésére alapozták, a kutatási eredményeket pedig a Nature Medicine-ben közölték.
Új távlatok a génszabályozásban
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése új lehetőséget nyithat abban, hogyan befolyásolható a sejtek működése a DNS megváltoztatása nélkül.
Agyba juttatott vírusok segíthetnek az autizmus kutatásában
Dr. Zelena Dóra, a Pécsi Orvoskar Élettani Intézetének professzora és igazgatója, az MTA doktora, a Nemzeti Agykutatási Program keretében olyan állatkísérleteket vezet, amelyek az autizmus spektrumzavar kialakulásához segítenek közelebb jutni.
Kannabiszhasználat terhes illetve nem terhes nők körében
A terhesség alatt történő kannabiszfogyasztás potenciális kockázatot jelent az anya és magzat egészségére nézve. Egy tanulmány a 2021-2023-as Nemzeti Drogfogyasztási és Egészségügyi Felmérés (NSDUH) adatai alapján vizsgálta a kannabiszhasználat gyakoriságát, az alkalmazás módját (pl. dohányzás, párásítás, ehető termékek), valamint a kapcsolódó tényezőket a reproduktív korú (12-44 éves) terhes illetve nem terhes nők körében.
Ígéretes eredményeket mutat egy új rákvakcina, amely késleltetheti a daganat kiújulását
Az ELI-002 2P nevű rákvakcina egy kis létszámú, korai fázisú vizsgálat során ígéretes eredményeket mutatott hasnyálmirigy- és vastagbélrákkal kezelt betegeknél. A kutatás eredményeit a Nature Medicine folyóiratban ismertették.
A HUN-REN szegedi kutatói közelebb kerültek az ALS korai felismeréséhez
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) Biofizikai Intézetének és a Központi Laboratóriumok kutatói, valamint a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika kutatóorvosai nemzetközi együttműködésben a sejtkommunikációban fontos szerepet betöltő jelzőmolekulák, az úgynevezett kemokinek szerepét vizsgálták.
Publikációs Díjat nyert a Debreceni Egyetem porckopás-kutatása
A porckopással összefüggő csontszerkezeti változásokat vizsgáló elemzésükért kapott elismerést a Debreceni Egyetem kutatócsoportja. A tudományos megállapítások a jövőben a terápiák hatékonyságát is javíthatják.
3,1 évvel csökkentheti a biológiai életkort az Ozempic
Egy amerikai randomizált kontrollált vizsgálat szerint a szemaglutidot kapó embereknek átlagosan 3,1 évvel csökkent a biológiai életkora.