neurológia

Az USA és Németország után, Kelet-Közép Európában először Pécsett ültettek be távprogramozásra képes, újratölthető mély agyi stimulációs rendszert. Az új eszköz a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.

Egy, a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak a társadalmi előítéletek is.

Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.

Miközben a világ lábadozik a COVID-19 világjárványból, tudósok továbbra is vizsgálják hosszú távú hatásait az agy egészségére. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vírusfertőzések szisztémás gyulladást válthatnak ki, amely kulcsfontosságú tényező a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.

A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) azt javasolta, hogy a donanemabot ne hagyják jóvá az NHS-ben azon a napon, amikor a Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) jóváhagyta a gyógyszert, mint új kezelést a betegség korai stádiumában lévő felnőttek számára, akiknek az apolipoprotein E4 gén egy példánya vagy egyetlen egy példánya sincs meg.

A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel, mely az agy jutalmazó rendszerében játszik szerepet. Felfedezésük kritikus fontosságú lehet a szorongás, a depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelése szempontjából is.

A gyermekkor az idegrendszer fejlődése szempontjából a legérzékenyebb időszak, de sajnos ez a folyamat sokféleképpen megzavarható.

A klinikusok részben az EEG-kre támaszkodnak az epilepszia diagnosztizálásában és annak eldöntésében, hogy a betegeknek szükségük van-e rohamellenes gyógyszerekre. Az EEG-ket azonban nehéz lehet értelmezni, mivel zajos jeleket rögzítenek, és mivel a felvételek jellemzően 20-40 perces időtartama alatt ritkán fordulnak elő rohamok. Ezek a jellemzők az epilepszia diagnosztizálását szubjektívvé teszik és nagyobb teret engednek az esetleges hibáknak.

Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a szorongó embereknél megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomor-bélrendszeri problémák és az immunrendszer károsodásának kockázata.

Egy komoly ütés a fejre alattomos csapást mérhet az emberi immunrendszerre is - ez egy olyan kettős hatás, amely felébresztheti a szervezetben szunnyadó vírusokat, így hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához.

A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a BrainVisionCenter (BVC), valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) közös kutatása révén forradalmi eredményre jutottak a kutatók. Egy magyar fejlesztésű speciális mikroszkóp segítségével sikerült megfigyelni az emlékek megszületését.

A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.