neurológia
Hogyan hat a gyermekkori trauma az agyunkra, a testünkre és a génjeinkre?
A gyermekkor az idegrendszer fejlődése szempontjából a legérzékenyebb időszak, de sajnos ez a folyamat sokféleképpen megzavarható.
Egy új eszköz rutin EEG segítségével diagnosztizálja az epilepsziát
A klinikusok részben az EEG-kre támaszkodnak az epilepszia diagnosztizálásában és annak eldöntésében, hogy a betegeknek szükségük van-e rohamellenes gyógyszerekre. Az EEG-ket azonban nehéz lehet értelmezni, mivel zajos jeleket rögzítenek, és mivel a felvételek jellemzően 20-40 perces időtartama alatt ritkán fordulnak elő rohamok. Ezek a jellemzők az epilepszia diagnosztizálását szubjektívvé teszik és nagyobb teret engednek az esetleges hibáknak.
A krónikus és a hirtelen fellépő szorongás növelheti a demencia kockázatát
Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a szorongó embereknél megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomor-bélrendszeri problémák és az immunrendszer károsodásának kockázata.
A súlyos fejsérülés felébresztheti a szervezetben szunnyadó vírusokat
Egy komoly ütés a fejre alattomos csapást mérhet az emberi immunrendszerre is - ez egy olyan kettős hatás, amely felébresztheti a szervezetben szunnyadó vírusokat, így hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához.
Új távlatok nyílhatnak meg az időskori és neurológiai betegségek kezelésében egy magyar találmány segítségével
A New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézet, a BrainVisionCenter (BVC), valamint a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) közös kutatása révén forradalmi eredményre jutottak a kutatók. Egy magyar fejlesztésű speciális mikroszkóp segítségével sikerült megfigyelni az emlékek megszületését.
A mediterrán étrend javíthatja a memóriát?
A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.
Mikroműanyagok az emberi agy szaglógumójában
Egy esettanulmányban 15 elhunyt személy szaglógumóját elemezték mikro-Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiával, és 8 személy szaglógumójában mutatták ki mikroműanyagok jelenlétét. Az elsődleges formák részecskék és szálak voltak, a leggyakoribb polimer pedig a polipropilén volt.
Javíthatja-e a nikotin a HIV-fertőzöttek kognitív állapotát?
A Neuropsychopharmacology című szaklapban nemrégiben megjelent cikkben a kutatók a cigarettázás és a humán immundeficiencia vírus (HIV) fertőzés együttes hatását vizsgálták a kognitív szabályozásra és a neuroinflammációra.
Ígéretes intranazális inzulin alapú gyógyszerkombináció Alzheimer-kór ellen
Az intranazális inzulin (INI) és a nátrium-glükóz kotranszporter-2-gátló (SGLT2i) empagliflozin kombinációja pozitív hatást gyakorolt a kognitív funkciókra, valamint az immun- és gyulladásos biomarkerekre enyhe kognitív károsodásban (MCI) vagy az Alzheimer-kór (AD) korai stádiumában szenvedő betegeknél egy 2. fázisú vizsgálatban.
A társadalmi egyenlőtlenségek és a demencia kapcsolata
A Trinity College Dublin kutatói nemzetközi partnereikkel együttműködve vizsgálták, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásait az agyunkra.
A rendszeres diófogyasztás csökkentheti a demencia kockázatát
Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Jelenleg több mint 50 millió ember él a világon demenciával, és az időskori elbutulásban szenvedők száma várhatóan megháromszorozódik 2050-re.
Mi történik az agyunkban, amikor nagylelkűek vagyunk másokkal?
Egy kutatás szerint, pénzzel lehet boldogságot vásárolni - ha másokra költjük. Az adakozás nemcsak másoknak segít, hanem önmagunkat is mérhető módon jutalmazhatjuk vele.
Bizonyos foglalkozást űzők körében kisebb az Alzheimer okozta halálozás aránya
A mentőautó-sofőrök és a taxisok, más foglalkozásokkal összehasonlítva a legalacsonyabb arányban halnak meg Alzheimer-kórban - derül ki a The BMJ karácsonyi számában megjelent tanulmányból.