öregedés

Mi lehet annak a titka, hogy valaki megéri a 117 éves kort? A kutatók María Branyas Morera esetében nem egyetlen különleges gént vagy valamiféle „biológiai csodafegyvert” találtak. Ehelyett úgy tűnik, hogy a kivételes hosszú élethez a genetikai adottságok, az anyagcsere, a sejtek állapota, a bélmikrobiom és a környezeti tényezők összetett kombinációja járulhat hozzá.

Nem feltétlenül van szükség drága eszközökre vagy bonyolult vizsgálatokra ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogyan öregszik a szervezet. Egy új kutatás szerint az erő, a mozgékonyság, a hajlékonyság, az egyensúly és a kardiovaszkuláris fittség egyszerű tesztekkel is mérhető, és az eredmények összefüggést mutathatnak a későbbi halálozási kockázattal.

Egyre több daganatos megbetegedést diagnosztizálnak 55 év alatti felnőtteknél, ezért a kutatók azt keresik, mi állhat a korábban főként idősebb korban jelentkező daganatok gyakoribbá válása mögött. Egy új kutatás szerint az egyik lehetséges tényező a felgyorsult biológiai öregedés lehet: azoknál a fiatalabb embereknél, akiknek a biológiai életkora meghaladja a tényleges életkorukat, bizonyos korai daganatok kockázata is magasabbnak bizonyult.

A 40. életév sokak számára jelenti az öregedés látványosabb jeleinek kezdetét, a bőr változásai azonban jóval korábban elindulhatnak. A HOLA! által bemutatott kutatások szerint a harmincas évek különösen fontos időszakot jelenthetnek: ekkor a bőr öregedésének látható jelei felgyorsulnak, ezért a megelőzésnek már ebben az évtizedben is jelentősége lehet.

Sokan úgy gondolják, hogy 50 vagy 60 éves kor felett már elsősorban sétával és kímélő mozgásformákkal érdemes megőrizni az egészséget. A szakértők szerint azonban éppen ebben az életszakaszban válik különösen fontossá a rendszeres erősítő edzés. Az életkor előrehaladtával természetes módon csökken az izomtömeg és az izomerő – ezt a folyamatot szarkopéniának nevezik –, ami növeli az elesések, a mozgáskorlátozottság és az önellátás elvesztésének kockázatát. A megfelelően felépített súlyzós edzés azonban jelentősen lassíthatja ezt a folyamatot, sőt részben vissza is fordíthatja azt.

Az egészséges öregedésről szóló tanácsokban rendszerint a gyaloglás, a futás vagy más kardiómozgások kapják a főszerepet. Bár ezek valóban fontosak a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, egyre több kutatás bizonyítja, hogy az erősítő edzés legalább ennyire meghatározó a hosszú távú egészség és az önálló életvitel szempontjából. A BBC Future cikke szerint a rendszeres súlyzós vagy ellenállással végzett edzés nemcsak az izmokat fejleszti, hanem csökkenti az elesések és a csonttörések kockázatát, javítja az anyagcserét, valamint hozzájárulhat a jobb életminőséghez idősebb korban is.

A tartós fáradtságot, a koncentrációs nehézségeket vagy az időnként jelentkező „agyi ködöt” sokan egyszerűen az öregedés vagy a stresszes életmód természetes velejárójának tekintik. Egy friss kutatás és a szakértők figyelmeztetése szerint azonban ezek a panaszok gyakran a B12-vitamin hiányára vezethetők vissza, amely világszerte sok embert érint, különösen az idősebb korosztályban. A vitaminból ugyan csak néhány mikrogrammra van szüksége a szervezetnek naponta, szerepe mégis nélkülözhetetlen az egészséges működéshez.

Az arcjóga az elmúlt évek egyik legnépszerűbb természetes szépségápolási trendjévé vált. A közösségi médiában és szépségápolási platformokon egyre több videó ígér feszesebb arckontúrt, kevesebb ráncot és látványosan fiatalosabb megjelenést pusztán néhány napi gyakorlattal. Az Origo cikke annak járt utána, hogy valóban működhet-e az arcjóga, vagy inkább csak egy újabb internetes divathullámról van szó.

Az öregedés lassítását vagy akár „visszafordítását” ígérő étrend-kiegészítők piaca az elmúlt években robbanásszerűen nőtt. A közösségi médiában, egészségügyi influenszerek és hosszú életet kutató szakemberek körében is egyre népszerűbbek azok a készítmények, amelyek azt ígérik, hogy lassítják a sejtek öregedését, javítják az energiaszintet vagy meghosszabbíthatják az élettartamot. Egy friss elemzés azonban azt vizsgálta meg, hogy ezek mögött a hangzatos állítások mögött valójában mennyi tudományos bizonyíték áll.

A HVG tudományos cikke egy friss kutatásról számol be, amely új megközelítést ad az emberi öregedés megértéséhez: a kutatók szerint a biológiai életkort nemcsak genetikai tényezők határozzák meg, hanem meglepően nagy szerepe van benne annak is, hogy hol élünk, milyen környezet vesz körül minket, és milyen társadalmi feltételek között telik az életünk.

Egy friss, a MedicalXpressen megjelent kutatás újabb fontos részletet tárt fel az emberi hosszú élet genetikai hátteréről: a kutatók szerint az APOE2 génváltozat nemcsak az Alzheimer-kór elleni védettséggel függ össze, hanem közvetlenül hozzájárulhat az agysejtek „fiatalos” működésének megőrzéséhez és a hosszabb élettartamhoz is.

Kínai kutatók új módszert fejlesztettek ki az emberi immunrendszer öregedésének mérésére, és egy olyan kulcsfontosságú tényezőt is feltártak, amely lassíthatja ezt a folyamatot - jelentette a kínai állami média.

Az immunrendszer és az agyi funkciók közötti interakciók megértése kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó kognitív hanyatlás és neurodegeneratív betegségek elleni terápiás stratégiák kidolgozásában. A Stanford Medicine kutatóinak legújabb preklinikai tanulmánya jelentős előrelépést jelent e területen, különösen az immunmoduláció szerepének feltárásában az idős agyban. A vizsgálatban olyan módosított immunológiai eszközöket hoztak létre és teszteltek, amelyek képesek csökkenteni az idegrendszeri gyulladást, serkenteni az új neuronok képződését és javítani a viselkedéses teljesítményt elöregedett egerekben.