táplálkozás

A modern táplálkozási trendek világában gyakran jelennek meg új „szuperélelmiszerek”, pedig számos rendkívül értékes növény már évszázadokkal ezelőtt is fontos része volt az emberek étrendjének. A középkorban több olyan növényt rendszeresen fogyasztottak Európában, amelyek mára szinte teljesen eltűntek a hétköznapi étkezésből, noha tápanyagtartalmuk és egészségügyi előnyeik alapján ma is helyük lehetne a konyhákban. A cikk hat ilyen „elfeledett szuperélelmiszert” mutat be, amelyek egykor alapvető szerepet játszottak a táplálkozásban

A mikrobiom nemcsak baktériumokból áll, hanem gombákból, vírusokból és archeákból is, amelyek főként a vastagbélben találhatók meg. Ezek a mikrobák együtt egy rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, amely szoros kapcsolatban áll az emberi szervezet működésével. A mikrobiom genetikai állománya jóval nagyobb az emberi genoménál, és összetétele minden embernél egyedi.

Egy hétköznapi fűszerpáros új szerephez jut az orvostudományban. A kutatók szerint a kurkuma és a gyömbér kivonata több területen is jelentősen javíthatja a csontimplantátumok sikerességét.

A kelbimbó sokáig az egyik „titkos favoritnak” számított az egészséges ételek között. Nem véletlenül: egyetlen adagja is komoly mennyiségű C-vitamint tartalmaz, ami már önmagában elég lenne a napi szükséglet jelentős részének fedezésére. Könnyű lenne tehát azt gondolni, hogy ez az egyik legjobb választás, ha az immunrendszerünket szeretnénk támogatni.

A tojás hosszú ideje az egyik leginkább félreértett étel. Egyszer hősként ünnepeljük, máskor szinte száműzzük az étrendből – főleg a koleszterin miatt. De mi van, ha a történet nem ennyire egyszerű?

Egy új kutatás szerint a finomított cukortól nem kell annyira rettegni.

Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.

Az egészséges táplálkozás egyik gyakori kérdése: mennyit ehetünk naponta cukorból, anélkül hogy kárt okoznánk az egészségünkben? A szakértők elsősorban az „hozzáadott cukrokra” koncentrálnak — ezeket adják ételekhez vagy italokhoz feldolgozás közben, szemben a gyümölcsben vagy tejben természetesen előforduló cukorral.

A daganatos betegségek kialakulását kisebb részben genetikai tényezők, nagyobb részben életmódbeli hatások befolyásolják — különösen az étkezési szokások. Bár a rák kialakulása összetett biológiai folyamat, a táplálkozás jelentősen modulálhatja a kockázatot.

A szív egészsége szempontjából nemcsak a mozgás, a dohányzás elkerülése vagy a stressz kezelése fontos, hanem az, hogy mit eszünk és iszunk. Az utóbbi évek kutatásai szerint a polifenolokban gazdag élelmiszerek és italok fogyasztása hosszú távon hozzájárulhat a jobb kardiovaszkuláris egészséghez, beleértve az egészséges vérnyomást és vérlipid-profilokat, valamint az alacsonyabb szív- és érrendszeri betegség (CVD) kockázatot.

Az egészséges táplálkozás titka régóta foglalkoztatja a kutatókat. Nem új a megállapítás, miszerint a megfelelő táplálkozás a "test bölcsessége." Ami azt jelenti, hogy öröklött hajlamként a csecsemő is képes kiválasztani a neki legmegfelelőbb étrendet.

A téli hónapokban a rövidebb nappalok és a korai sötétedés jelentősen befolyásolják a szervezet cirkadián ritmusát, amely irányítja az alvást, az anyagcserét, az emésztést és számos hormon működését. Mivel a test biológiai órája alapvetően a fényhez igazodik, a nappali fény gyorsabb eltűnése anyagcsere-lassulást idéz elő. Emiatt egyre több kutatás hangsúlyozza: nem csak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor.

Egy friss kutatás rávilágít arra, hogy bizonyos gyümölcsök és zöldségek fogyasztása jelentősen növelheti a szervezetben kimutatható növényvédőszer-maradványok szintjét. A peszticidek egészségügyi kockázatai – köztük a daganatos megbetegedések, a hormonális zavarok, a reprodukciós problémák és gyermekek idegrendszeri károsodásai – miatt mindez komoly figyelmet érdemel. A tanulmány vezetője, Alexis Temkin szerint egyértelmű, hogy étrendünk közvetlenül befolyásolja a testünkben jelen lévő peszticidek mennyiségét: minél több magas maradványt tartalmazó terményt eszünk, annál nagyobb a kitettség.