táplálkozás

A joghurt régóta az egészséges étrend egyik alapélelmiszerének számít, de az utóbbi évek kutatásai szerint előnyei jóval túlmutatnak a csontok egészségének támogatásán. Magas fehérjetartalma, élő baktériumkultúrái és értékes tápanyagai révén hozzájárulhat az izmok megfelelő működéséhez, a bélrendszer egészségéhez, sőt közvetve még a hangulatra is kedvező hatással lehet. A szakértők szerint különösen a natúr, hozzáadott cukrot nem tartalmazó joghurtok illeszthetők jól a kiegyensúlyozott étrendbe.

A demencia és az Alzheimer-kór világszerte egyre több embert érint, ezért a kutatók folyamatosan keresik azokat az életmódbeli tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek megelőzéséhez vagy a szellemi hanyatlás lassításához. A Semmelweis Egyetem kutatóinak friss, a Nutrients folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmánya szerint a polifenolokban gazdag étrend ígéretes szerepet játszhat az egészséges agyi öregedés támogatásában.

A feketekömény (Nigella sativa) évszázadok óta ismert fűszer és gyógynövény a közel-keleti, ázsiai és mediterrán kultúrákban. Karakteres, enyhén borsos, hagymára emlékeztető íze miatt gyakran használják kenyerek, saláták és zöldséges ételek ízesítésére, az utóbbi években azonban étrend-kiegészítőként – olaj vagy kapszula formájában – is egyre népszerűbbé vált. A szakértők szerint a növény valóban ígéretes, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem csodaszer, és nem helyettesíti az orvosi kezelést.

A mediterrán étrendet hosszú ideje az egyik legegészségesebb táplálkozási mintának tartják, különösen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy friss, harvardi kutatás azonban arra utal, hogy az agy egészségének megőrzésében egy másik étrend még ennél is kedvezőbb lehet. A csaknem három évtizeden át zajló vizsgálat szerint a DASH-diéta követése mutatta a legerősebb összefüggést a lassabb kognitív hanyatlással.

Az Arizona Állami Egyetem kutatói egy új matematikai modellt fejlesztettek ki, amely alapjaiban árnyalja a kalóriákról alkotott hagyományos elképzeléseinket. A DAMM (Digestion, Absorption and Microbial Metabolism) nevű modell arra mutat rá, hogy az elfogyasztott ételekből ténylegesen hasznosuló energia mennyiségét nem csupán az élelmiszer összetétele határozza meg, hanem a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok is jelentős szerepet játszanak.

A modern táplálkozási trendek világában gyakran jelennek meg új „szuperélelmiszerek”, pedig számos rendkívül értékes növény már évszázadokkal ezelőtt is fontos része volt az emberek étrendjének. A középkorban több olyan növényt rendszeresen fogyasztottak Európában, amelyek mára szinte teljesen eltűntek a hétköznapi étkezésből, noha tápanyagtartalmuk és egészségügyi előnyeik alapján ma is helyük lehetne a konyhákban. A cikk hat ilyen „elfeledett szuperélelmiszert” mutat be, amelyek egykor alapvető szerepet játszottak a táplálkozásban

A mikrobiom nemcsak baktériumokból áll, hanem gombákból, vírusokból és archeákból is, amelyek főként a vastagbélben találhatók meg. Ezek a mikrobák együtt egy rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, amely szoros kapcsolatban áll az emberi szervezet működésével. A mikrobiom genetikai állománya jóval nagyobb az emberi genoménál, és összetétele minden embernél egyedi.

Egy hétköznapi fűszerpáros új szerephez jut az orvostudományban. A kutatók szerint a kurkuma és a gyömbér kivonata több területen is jelentősen javíthatja a csontimplantátumok sikerességét.

A kelbimbó sokáig az egyik „titkos favoritnak” számított az egészséges ételek között. Nem véletlenül: egyetlen adagja is komoly mennyiségű C-vitamint tartalmaz, ami már önmagában elég lenne a napi szükséglet jelentős részének fedezésére. Könnyű lenne tehát azt gondolni, hogy ez az egyik legjobb választás, ha az immunrendszerünket szeretnénk támogatni.

A tojás hosszú ideje az egyik leginkább félreértett étel. Egyszer hősként ünnepeljük, máskor szinte száműzzük az étrendből – főleg a koleszterin miatt. De mi van, ha a történet nem ennyire egyszerű?

Egy új kutatás szerint a finomított cukortól nem kell annyira rettegni.

Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.

Az egészséges táplálkozás egyik gyakori kérdése: mennyit ehetünk naponta cukorból, anélkül hogy kárt okoznánk az egészségünkben? A szakértők elsősorban az „hozzáadott cukrokra” koncentrálnak — ezeket adják ételekhez vagy italokhoz feldolgozás közben, szemben a gyümölcsben vagy tejben természetesen előforduló cukorral.