Hírek

A hagyományos mesterséges intelligencia (MI) megközelítések gyakran egyedi feladatokra specializált neurális hálózatokat alkalmaznak az orvosi képalkotó diagnosztikában — például tumorazonosításra vagy egy konkrét neurodegeneratív betegség osztályozására — amelyekhez nagy mennyiségű annotált képanyag szükséges. Ezzel szemben egy nemrégiben publikált tanulmány bemutat egy ún. alap (foundation) AI-modellt, Brain Imaging Adaptive Core (BrainIAC), amely krónikusan nagy MRI-adatbázis előzetes betanulásával képes egyetlen keretrendszeren belül többféle agyi rendellenesség detektálására és predikciójára adaptálódni. Az eredmények Nature Neuroscience folyóiratban jelentek meg.

A gerincvelő traumás sérülései által okozott paralízis és érzékelés-vesztés hosszú időn át klinikailag nehezen kezelhető maradt, mivel az emberi központi idegrendszer (CNS) korlátozott regenerációs képességgel rendelkezik. A Northwestern University kutatócsoportja azonban átütő előrelépést tett egy olyan laboratóriumban tenyésztett emberi gerincvelő-organoid modell és egy innovatív regeneratív terápia kombinációjával, amely képes volt modellezni a sérülést és stimulálni a szöveti regenerációt in vitro. A tanulmányt a Nature Biomedical Engineering közölte.

Egy nemzetközi kutatócsoport új genetikai mechanizmust azonosított, amely egy ritka örökletes hallásvesztés kialakulásához vezet, és egyúttal két lehetséges terápiás megközelítést is felvetett, amelyek FDA-engedélyezett anyagokat (arginin és sildenafil) alkalmaznának e genetikai rendellenesség biokémiai következményeinek modulálására.

Ránéztek az amerikai kutatók az adatokra, és úgy találták, 18 év alatt körülbelül 115 000 olyan daganatos halálozás történhetett az országban, ami a közeli atomerőművek számlájára írható.

A bizottság felállítására az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökét kérik fel.

A gyógyszerek kifejlesztése hosszú, költséges és gyakran bizonytalan út: még akkor is, ha egy hatóanyag ígéretesnek bizonyul, a biztonsági vizsgálatokon — különösen azon, hogy nem árt-e a szervezetnek — sok gyógyszer elbukik. Különösen a máj-toxicitás — vagyis amikor egy gyógyszer károsítja a májat — az egyik fő oka annak, hogy ígéretes molekulák soha nem jutnak el a betegekhez. Ez azért van így, mert a hagyományos vizsgálatokban használt „kellékek” — egyszerű sejtes modellek vagy állatkísérletek — gyakran nem tudják jól megjósolni, hogyan reagál az ember mája az adott szerre.

A Gyermekgyógyászati Klinika kis pácienseit tengeralattjáró tematikájú váró és MR-vizsgáló fogadja mostantól a Semmelweis Egyetemen. A fejlesztés révén a gyerekeknek olyan barátságos és támogató környezetet tudnak biztosítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyógyulásukhoz, és segíti leküzdeni a vizsgálattól való félelmet is. A beruházás egyetemi forrásbevonás mellett, társadalmi összefogásban valósult meg. Az egyetemen minden második mágneses rezonancia vizsgálatot gyerekeken végeznek, és évente több száz oxigénhiánnyal, központi idegrendszeri betegséggel született vagy daganatos gyermeknek van szüksége MR-vizsgálatra. Az új MR havonta akár 300 páciens vizsgálatát is lehetővé teszi újszülött kortól 18 éves korig.

Az akut tüdőembólia (PE) – amikor egy vérrög elzárja a tüdő artériáját – gyorsan életveszélyessé válhat, ezért a korai felismerésére és hatékony ellátására irányuló tudás alapvető fontosságú. A közelmúltban több szakmai szervezet együttműködésében elsőként értékelt és foglalta össze átfogóan az akut PE ellátásának legjobb gyakorlatát, egy új klinikai irányelvben. Ezek az ajánlások a diagnózistól kezdve a kezelési döntésekig és a hosszú távú követésig minden fontos lépést lefednek, és egységes keretrendszert adnak az ellátás minden szintjén dolgozó egészségügyi szakemberek számára.

Amikor a rövidlátás terjedéséről esik szó, gyakran a telefonfüggőség számlájára írják a dolgot, pedig nem biztos, hogy csak ez felelős ezért – mutat rá egy friss kutatás

Budapesten egy háziorvos példája kapcsán jól látszik, milyen súlyos feszültségek és bizonytalanságok jellemzik ma Magyarországon az alapellátást. A XIII. kerületben évtizedek óta praktizáló Dr. Horváth Ákos háziorvos, a napokban elveszítette szerződését az önkormányzattal, és ezáltal a praxisát is — pedig egyrészt saját szakmai közösségében, másrészt a páciensei körében is nagy támogatást élvezett.

Azt, hogy valaki Alzheimer-kóros vagy sem, ma még a klinikai vizsgálatok, részletes neurológiai értékelés és gyakran drága képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy PET) alapján döntik el az orvosok. Ezek a módszerek azonban sokszor nem elég pontosak, időigényesek és nem mindig elérhetők minden beteg számára. Egy új klinikai tanulmány most ígéretes előrelépést mutat ezen a területen: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével akár 94,5 %-os pontossággal lehet felismerni az Alzheimer-kórt.

A gyógyszeradagolás félreértése, az orvosi ellenőrzés kihagyása, a diagnózis késlekedése mind tipikus következménye a lakosság csekély egészségértésének - derült ki a Pácienskommunikáció és betegedukáció konferencián csütörtökön.

Amerikai kutatók azt találták, hogy a korábban is ismert kaszpáz-8 nevű enzimnek kulcsszerepe van abban, hogy az ember szervezete meg tudjon küzdeni a Toxoplasma gondii nevű parazita terjedésével.