Hírek

Mesterséges anyaméh segítségével adna esélyt az életre a koraszülött babák számára a holland Aqua Womb. Az eszköz lehetővé tenné, hogy a magzat szervei erősödjenek.

Egy brit kutatócsoport forradalmi áttörést ért el a fogászatban: olyan fluoridmentes, fehérjealapú gélt fejlesztettek ki, amely képes helyreállítani az elveszett fogzománcot.

Akár a minimálbér kétszeresét is megkaphatják jövő évtől a petesejt-donorok – jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség őszi konferenciáján. A politikus szerint már a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely januártól lehetővé tenné, hogy a petesejt-adományozók anyagi kompenzációt kapjanak.

Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint a doxiciklin nevű, széles körben alkalmazott antibiotikum szedése serdülőkorban jelentősen csökkentheti a skizofrénia kialakulásának esélyét felnőttkorban. A tanulmány az American Journal of Psychiatry folyóiratban jelent meg, és a finn egészségügyi nyilvántartások nagyszabású adatbázisára támaszkodott.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése áttörést hozhat a daganatellenes terápiák területén. A kutatók olyan kísérleti szert dolgoztak ki, amely állatkísérletekben többféle daganat növekedését is megállította, sőt, egy örökletes mellrák-modellben teljes gyógyulást eredményezett. Az eredményeket a rangos Molecular Cancer folyóirat közölte.

A fogfejlődés során megfigyelt úgynevezett „sejtes önszerveződés” új távlatokat nyithat a jövőbeli fogregenerációs kutatásokban – állítják a Yonsei Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói.

A The Lancet folyóiratban közzétett, 2. fázisú klinikai vizsgálat szerint a sultiame nevű, korábban epilepszia kezelésére használt görcsoldó szer ígéretes hatékonyságot mutatott az obstruktív alvási apnoe (OSA) kezelésében. A vizsgálat eredményei alapján a gyógyszer jelentősen csökkentette a légzési zavarok gyakoriságát, miközben kezelhető mellékhatás-profillal rendelkezett, különösen közepes dózisban alkalmazva.

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

Egy egereken végzett kutatás meglepő eredményt hozott: a hím egyedek élettartama jelentősen, akár 73 százalékkal is meghosszabbítható volt egy speciális kezeléssel. A nőstény egerek esetében azonban a módszer semmilyen hatást nem mutatott.

Újabb fejlesztés valósult meg a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott szentesi kórházban: egy-egy modern, LED-es műtőlámpát szereltek fel a sürgősségi, illetve a traumatológiai osztályon üzemelő műtőkben.

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A Pittsburghi Egyetem kutatói olyan forradalmi orvostechnológiai eszközt fejlesztenek, amely alapjaiban változtathatja meg a gerincfúziós műtétek utáni gyógyulás nyomon követését. Az Amir Alavi, Nitin Agarwal és D. Kojo Hamilton docensek vezette csapat 352 ezer dolláros NIH-támogatásban részesült a világ első önellátó, akkumulátor- és elektronika-mentes gerincimplantátumának kifejlesztésére. Az eszköz képes valós idejű adatokat továbbítani a test belsejéből, ezzel lehetővé téve a sugárzásmentes, távoli gyógyulásfigyelést.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.