Hírek

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

Egy egereken végzett kutatás meglepő eredményt hozott: a hím egyedek élettartama jelentősen, akár 73 százalékkal is meghosszabbítható volt egy speciális kezeléssel. A nőstény egerek esetében azonban a módszer semmilyen hatást nem mutatott.

Újabb fejlesztés valósult meg a Szegedi Tudományegyetem által fenntartott szentesi kórházban: egy-egy modern, LED-es műtőlámpát szereltek fel a sürgősségi, illetve a traumatológiai osztályon üzemelő műtőkben.

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A Pittsburghi Egyetem kutatói olyan forradalmi orvostechnológiai eszközt fejlesztenek, amely alapjaiban változtathatja meg a gerincfúziós műtétek utáni gyógyulás nyomon követését. Az Amir Alavi, Nitin Agarwal és D. Kojo Hamilton docensek vezette csapat 352 ezer dolláros NIH-támogatásban részesült a világ első önellátó, akkumulátor- és elektronika-mentes gerincimplantátumának kifejlesztésére. Az eszköz képes valós idejű adatokat továbbítani a test belsejéből, ezzel lehetővé téve a sugárzásmentes, távoli gyógyulásfigyelést.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.

Egy nagyszabású, több mint 2,18 millió kanadai gyermek adatait elemző kutatás új fényt vetett az autizmus lehetséges környezeti tényezőire. A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmány szerint az autizmus gyakrabban fordul elő azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja a terhesség idején megnövekedett légszennyezettségnek, különösen szulfát- (SO₄²⁻) és ammóniumrészecskéknek (NH₄⁺) volt kitéve. A kutatás szerint a születés utáni első hónapokban tapasztalt ózonexpozíció is szerepet játszhat a kockázat növekedésében.

A McMaster Egyetem és a Population Health Research Institute (PHRI) kutatói áttörést értek el az öregedés és a szív- és érrendszeri betegségek kutatásában: felfedezték, hogy a szem apró ereinek elemzése révén megállapítható, milyen gyorsan öregszik valaki, és mekkora a szívbetegségek kockázata. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a retina – mint a test egyedülállóan hozzáférhető része – pontos képet adhat az érrendszer állapotáról és a biológiai öregedés üteméről.

A skizofrénia nem csupán hallucinációkat és téveszméket jelent – a betegek mindennapi életét gyakran megnehezítik a kognitív zavarok, mint a memória- és figyelemproblémák, illetve a mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége. A jelenlegi kezelések főként a pszichotikus tüneteket célozzák, miközben a kognitív károsodásokra alig van hatékony megoldás. A Koppenhágai Egyetem kutatói most egy olyan felfedezést tettek, amely új utakat nyithat a megelőző, célzott kezelések felé.

Egy új, áttörő tanulmány szerint a sclerosis multiplex (SM) akár hét évvel a tünetek megjelenése előtt felismerhető lehet a vérben található fehérjejelek alapján. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a betegség korai diagnosztizálását és megelőzését, új lehetőségeket nyitva a kezelésben.

Az Alzheimer-kór hátterében a genetikai tényezők kulcsszerepet játszanak, különösen az APOE4 génvariáns, amely jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A lakosság 15–25%-a hordozza ezt a génváltozatot, míg az emberek egy kisebb csoportja – akik két példányban (APOE4/4) hordozzák – akár 60%-os valószínűséggel is Alzheimer-kóros lehet 85 éves korára. Ez a csoport a legnagyobb genetikai kockázatnak van kitéve, és számukra jelenleg nagyon korlátozottak a hatékony, biztonságos kezelési lehetőségek.

A serdülőkor természetes bizonytalansága és önbizalomhiánya sok fiatalnál idővel enyhül, ám másoknál tartós szorongássá alakul. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC Dornsife College) kutatói egy új vizsgálatban azt kutatták, miért fejlődik egyes tinédzsereknél szorongás, míg másoknál nem — még akkor is, ha hasonló, félénk természetű gyerekekről van szó. A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és egy több évtizedes, a National Institute of Mental Health által finanszírozott kutatás része, amely résztvevőit csecsemőkoruktól követi.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program mintegy 50 millió forintos támogatásának köszönhetően felújítják az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum onkológiai osztályát - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.