Hírek

A génszerkesztés napjaink egyik legizgalmasabb területe, nem is véletlenül, hiszen ezzel elméletben akár még a végtagok visszanövesztése előtt is megnyílhat majd egyszer az út. Persze itt még nem tartunk, de egy magyar kutatócsoportnak hála ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a génsebészet rutinszerű klinikai használatához, frissen publikált kutatásukban ugyanis sikerült továbbfejleszteniük egy génszerkesztő eljárást, amellyel minimalizálni lehet a nem kívánt genommódosulásokat.

Könnyező szemek, viszkető bőr, nehézlégzés – az allergia tünetei messze nem kellemesek. A panaszokat a levegőben lebegő allergének, például porok, pollenek, állatszőrök vagy penészgombák okozzák, amelyek sajnos hosszú ideig megmaradhatnak a környezetünkben. Egy friss amerikai kutatás viszont olyan megoldást kínál, amely képes hatástalanítani ezeket a bosszantó részecskéket – méghozzá fény segítségével.

Egy forradalmi, mesterséges intelligenciával vezérelt szemimplantátum új reményt adott azoknak, akik az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) következtében veszítették el látásukat. A PRIMA nevű eszköz segítségével a vak betegek többsége éveken át tartó látásvesztés után ismét képes volt olvasni – ez mérföldkőnek számít a mesterséges látás fejlesztésében.

Kanadai és kínai kutatók olyan „univerzális” vesét hoztak létre, amely elméletileg bármilyen vércsoportú betegbe beültethető. Ez az áttörés drámaian lerövidítheti a várólistákat, és akár életeket is menthet, hiszen jelenleg több ezer beteg hal meg évente, miközben szervre vár.

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 12 millió embert érint, és ez a szám a társadalmak elöregedésével gyorsan emelkedik. A betegség jellegzetes tünetei mögött álló elváltozások közé tartoznak az úgynevezett Lewy-testek, amelyek az agysejtekben felhalmozódó, rosszul feltekeredett fehérjeaggregátumok. Ezek főként ɑ-szinuklein fehérjéből állnak, melyek apró, nanoméretű oligomerek formájában toxikusan hatnak az idegsejtekre.

Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.

Az asszisztált reprodukciós eljárások - lombikbébi-kezelések - során előállított embriók minőségének nem invazív értékelését segítheti a jövőben az az új módszer, amelynek kifejlesztésén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének (MATE GBI) kutatói dolgoznak.

Az Alzheimer-kór évtizedek óta az egyik legtöbbet kutatott, ám legkevésbé értett neurológiai betegség, amely jelenleg világszerte több mint 50 millió embert érint. A közelmúltban azonban komoly tudományos viták és botrányok rengették meg a kutatási irányokat: kiderült, hogy egy korábban kulcsfontosságúnak tartott, a béta-amiloidot középpontba állító tanulmány adatai hamisak lehettek, és az FDA is erősen megkérdőjelezhető módon hagyott jóvá egy új kezelést.

A rotavírus világszerte az egyik vezető oka a súlyos hasmenésnek és hányásnak az öt év alatti gyermekek körében. Bár jelenleg rendelkezésre áll orálisan adható vakcina a betegség megelőzésére, annak hatékonysága jelentősen csökken az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő újszülöttek körében. A Cornell Egyetem kutatói most új megközelítéssel közelebb kerültek a rejtély megoldásához, és egyúttal ígéretes megoldást is kínálnak.

A rák legyőzése óriási megkönnyebbülést jelent, de a kezelés mellékhatásai – különösen az agyi sugárterápia esetén – komoly kognitív problémákat okozhatnak. Az agydaganatok túlélőinek akár 70%-a tapasztal memóriazavart, figyelemcsökkenést, ami jelentősen rontja életminőségüket. A Kaliforniai Egyetem (UC Irvine) kutatói új, célzott módszert fejlesztettek ki e mellékhatások enyhítésére, anélkül, hogy a sugárkezelés hatékonyságát veszélyeztetnék.

Súlyos betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszer működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19 - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.