Anyai antitestek: akadály vagy védelem?
A rotavírus világszerte az egyik vezető oka a súlyos hasmenésnek és hányásnak az öt év alatti gyermekek körében. Bár jelenleg rendelkezésre áll orálisan adható vakcina a betegség megelőzésére, annak hatékonysága jelentősen csökken az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő újszülöttek körében. A Cornell Egyetem kutatói most új megközelítéssel közelebb kerültek a rejtély megoldásához, és egyúttal ígéretes megoldást is kínálnak.
Új remény a sugárkezelt agydaganatos betegek számára
A rák legyőzése óriási megkönnyebbülést jelent, de a kezelés mellékhatásai – különösen az agyi sugárterápia esetén – komoly kognitív problémákat okozhatnak. Az agydaganatok túlélőinek akár 70%-a tapasztal memóriazavart, figyelemcsökkenést, ami jelentősen rontja életminőségüket. A Kaliforniai Egyetem (UC Irvine) kutatói új, célzott módszert fejlesztettek ki e mellékhatások enyhítésére, anélkül, hogy a sugárkezelés hatékonyságát veszélyeztetnék.
Súlyos betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók
Súlyos betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszer működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19 - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Súlyos fenyegetést jelent az antibiotikum-rezisztencia világszerte – figyelmeztet a WHO
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az antibiotikum-rezisztencia gyorsan terjed, és világszerte egyre több fertőzés válik kezelhetetlenné. A 2021-es adatok alapján 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésekben, és közülük több mint 1,1 millió eset közvetlenül köthető az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kialakulásához.
Az aneszteziológia és az intenzív terápia aktualitásai
A Debreceni Aneszteziológiai Napokat 23. alkalommal rendezték meg október 9-11. között a Debreceni Egyetemen. A konferencián az aneszteziológia és az intenzív terápiás szakma újdonságai mellett a jövő kihívásait vitatták meg a szakemberek. Idén a táplálásterápia és a lélegeztetés került a fókuszba. A rangos szakmai fórumon az előadások mellett gyakorlati készségeket segítő kurzusokat is szerveztek.
Áttörés jöhet a hangvesztés kezelésében
A McGill Egyetem kutatói egy új típusú injekciós hidrogélt fejlesztettek ki, amely jelentős előrelépést jelenthet a hangszálsérülések és a velük járó hangvesztés kezelésében. A hangszálakon keletkező hegesedés sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoz, a jelenleg elérhető kezelések pedig csak ideiglenes megoldást nyújtanak, mivel gyorsan lebomlanak a szervezetben. Ez azt eredményezheti, hogy a betegek ismételt beavatkozásokra szorulnak, amelyek fokozhatják a szövetek károsodását.
A diétás italok sem kímélik a májat
Egy friss, nagyszabású brit tanulmány megkérdőjelezi azt az általános nézetet, miszerint a diétás, cukormentes italok egészségesebb alternatívát jelentenek a hagyományos cukros üdítőkhöz képest – különösen a máj egészségének szempontjából. A UK Biobank 123 788 résztvevőjének hosszú távú (átlagosan 10,3 éves) követésén alapuló kutatás rávilágít arra, hogy mind a cukorral édesített italok (SSB-k), mind az alacsony vagy nulla cukortartalmú, mesterségesen édesített italok (LNSSB-k) jelentős mértékben növelik a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatózisos májbetegség (MASLD) kockázatát.
Évente hatezer életet lehetne megmenteni a megelőzéssel
Sokan keresik a kiutat, mindenki próbál valamilyen megoldást találni – fogalmazott Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének vezetője a mezőkövesdi életmódorvoslási konferencián. Elmondása szerint vannak lelkes háziorvosok, akik együtt sportolnak és főznek a betegeikkel, mert érzik, hogy változásra van szükség az egészségmegőrzés terén.
Egy ígéretes gyógyszer lassíthatja az 1-es típusú cukorbetegség előrehaladását
2023-ban ausztrál kutatók elindították az úttörő BANDIT (Baricitinib in New Onset Type 1 Diabetes) vizsgálatot, amely kimutatta, hogy a baricitinib napi adagja, amely gyógyszer már a rheumatoid arthritis és az alopecia kezelésére is használatos, segíthet az újonnan diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő betegeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a gyógyszer képes megvédeni a szervezet saját inzulintermelését és lassítani a betegség előrehaladását.
Áttörés a hajhullás kezelésében: cukoralapú gél serkenti a haj növekedését
2024-ben jelentős áttörést értek el a tudósok a hajhullás kezelésében: egy természetes cukoralapú gél alkalmazásával sikerült erőteljes szőrnövekedést kiváltani egereknél, még örökletes kopaszodás esetén is. A felfedezés a sheffieldi egyetem és a pakisztáni COMSATS egyetem kutatóinak közös munkáján alapul, akik a dezoxiribóz nevű cukor sebgyógyító hatását tanulmányozták.
Mikroműanyagok a bélrendszerben: egy osztrák kutatás aggasztó eredményei
Egy osztrák kutatócsoport friss tanulmánya újabb aggasztó eredményeket közölt a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A Center for Biomarker Research in Medicine (CBmed) vezetésével végzett vizsgálat szerint ezek az apró részecskék a bélrendszer működésére és egészségére is jelentős hatást gyakorolnak – méghozzá olyan mértékben, amely már komolyabb betegségekkel is összefüggésbe hozható.
Új szakaszba lépett a látásvisszaállító agyi protézis fejlesztése
Fontos mérföldkőhöz érkezett a belga ReVision Implant startup által fejlesztett látásvisszaállító agyi protézis: megkezdődhetnek az első emberi tesztek, miután a cég és kutatópartnerei közel 2,5 millió eurós támogatást nyertek el az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A konzorcium tagjai a startup mellett három kutatócsoport, köztük a magyar HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Integratív Idegtudományi Kutatócsoportja is.
A magyarok jelentős része önálló egészségügyi minisztériumot akar
A Publicus Intézet friss kutatása szerint az egészségügy továbbra is az egyik legfontosabb társadalmi kérdés a magyar lakosság számára. A felmérésből kiderült, hogy noha csak minden negyedik ember értékeli negatívan az állami egészségügy jelenlegi állapotát, a többség mégis komoly problémaként tekint rá.