Hírek

A Cancer folyóiratban megjelent kutatás az egész életen át tartó alkoholfogyasztás és a vastagbélrák, illetve annak előfutár-elváltozásai közötti kapcsolatot vizsgálta a PLCO (Prosztata-, Tüdő-, Vastagbél- és Petefészekrák) szűrővizsgálat adatainak felhasználásával. A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hosszú távú alkoholexpozíció miként befolyásolja a kolorektális adenómák – vagyis a rákmegelőző polipok – és az invazív vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Többen a felmondási idejüket töltik jelenleg is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint zavartalanul működik az ellátás.

Egy friss klinikai vizsgálat szerint egy új endoszkópos technika jelentősen csökkentheti a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) kialakulásának kockázatát olyan endoszkópos beavatkozások után, amelyeket ma rutinszerűen végeznek a gastroenterológiában. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy ez a módszer biztonságosabb, gyorsabb, és kevesebb szövődményt okoz, mint a hagyományos eljárások — különösen ami a postoperatív pancreatitis kialakulását illeti.

Egy új, széleskörű kutatás azt vizsgálta, milyen hatással van az emberek természetes alvási ritmusa (chronotype) a szív- és érrendszeri egészségre. A „night owl” kifejezés azokra az emberekre utal, akik este és éjjel aktívabbak, későn fekszenek, és később ébrednek fel. A tanulmány eredményei szerint az ilyen életmód hosszabb távon szorosabban összefügg a rosszabb szív- és érrendszeri egészséggel és a nagyobb kockázattal szívroham vagy stroke kialakulására.

A tanulmány két, állati eredetű, eddig viszonylag kevéssé ismert kórokozóra hívja fel a figyelmet: az influenza D vírusra és a kutyák koronavírusára (CCoV). A kutatók szerint ezek jelenleg „csendben” vannak, vagyis még nem okoztak széles körű emberi megbetegedéseket, azonban minden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben komoly közegészségügyi veszélyt jelentsenek. Ha nem javul a felügyelet, a diagnosztika és a kutatás, ezek a vírusok akár járványt vagy világjárványt is kiválthatnak.

A donorok egészségének védelme és a biztonságos plazmaadás érdekében január 1-től megkezdte működését a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR), működéséért az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) felel - közölte a szervezet az MTI-vel.

Akár 75 százalékos is lehet a halálozási rátája a Nipah-vírusnak, mely már több embert is megfertőzött Indiában. Jelenleg nincs ismert kezelési módja, de van egy ígéretesnek tűnő gyógyszer.

Szabadalmi bejelentések és publikációk mellett új terápiás eljárások kifejlesztését szolgáló eredményeket is hozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével négy éven át zajló gyógyszerfejlesztési program - tájékoztatta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-t.

A lakosság bevonásával vizsgálják a MASZK 2.0 kutatás keretében az influenza terjedését a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezette Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium munkatársai – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kommunikációs partnere az MTI-t.

Különös kísérletet végzett egy kutatócsoport: ahelyett, hogy mesterséges, laboratóriumi körülmények között fertőztek volna meg embereket influenzavírussal, inkább összezárták őket olyanokkal, akik épp tényleg betegek. A végeredményre valószínűleg kevesen tippeltek volna.

A kvantummechanika új felismerései és a digitális technológia rohamos fejlődése azt követelik meg, hogy a világot ma már holisztikus szemlélettel értsük és értelmezzük. Dr. Kiss György cikke.

Az öregedéssel az immunrendszer hatékonysága fokozatosan romlik, ami növeli a fertőzések, a daganatos betegségek és más kóros állapotok kockázatát. Ennek egyik fő oka a csecsemőmirigy (thymus) működésének hanyatlása. Ez a kis szerv a szív előtt helyezkedik el, és kulcsszerepet játszik a T-sejtek érésében, amelyek az immunrendszer „őrsejtjeiként” azonosítják és elpusztítják a kórokozókat, valamint a rendellenes sejteket. A csecsemőmirigy már fiatal felnőttkortól zsugorodni kezd, ami a T-sejtek termelésének jelentős csökkenéséhez vezet.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megszünteti az abortuszokból származó magzati szövetek felhasználásával végzett kutatások finanszírozását, írja a The Guardian. A szöveteket eddig többek között a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a terméketlenség és a vakcinák kutatásában használták. Az NIH jelenleg a biomedicinális kutatások legnagyobb állami finanszírozója a világon.