Az felnőttek orális egészségének korábbi javulása „szinte teljesen visszafordult”
A legfrissebb Adult Oral Health Survey 2023 eredményei szerint Angliában a felnőttek szájhigiénés állapota az elmúlt évtizedben jelentősen romlott, szinte teljesen visszafordítva a korábbi javuló tendenciát. A felmérés, amelyet 2023 júniusa és 2024 áprilisa között készítettek, reprezentatív mintán vizsgálta a 16 éves és idősebb angliai lakosok szájegészségét. Az adatok alapján több mint egyötödüknek (20%+) van legalább egy szájban lévő, nyilvánvaló fogszuvasodása, míg ha a még belső dentinréteget érintő, nem teljesen üreges elváltozásokat is beleszámítjuk, akkor két ötöd (41%) érintett. Ez az arány 2009-ben jóval alacsonyabb volt, de mostani szintje inkább a 1990-es évek végére emlékeztet, ami azt jelzi, hogy a korábban elért javulás majdnem teljes mértékben eltűnt.
Új lehetőségek a génterápiában és a rákkezelésben
Egy friss, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy a klinikailag jóváhagyott, mindennapokban használt gyógyszerek miként befolyásolják a DNS-javítás folyamatait, valamint a CRISPR-alapú genomszerkesztés és a precíziós rákkezelések eredményességét. A kutatás különösen időszerű, mivel 2023 végén engedélyezték az első CRISPR génterápiát az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban, így a betegek várhatóan egyidejűleg többféle gyógyszert is szednek majd.
Az SZTE kutatói vizsgálják, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon
Szuperinfluenza jelent meg Magyarországon, jelenlétét a népegészségügyi központ is megerősítette – tudósít az RTL Híradó.
Protonterápia kontra hagyományos sugárkezelés: elsőként igazolt túlélési előny oropharyngealis rákban
A The Lancet folyóiratban megjelent, mérföldkőnek számító III. fázisú klinikai vizsgálat elsőként igazolta, hogy a protonterápia (IMPT) jelentős túlélési előnnyel jár az oropharyngealis daganatok kezelésében a hagyományos foton alapú intenzitásmodulált sugárterápiához (IMRT) képest. A kutatást a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja vezette, és eredményei alapvetően befolyásolhatják a fej- és nyaki rákos betegek jövőbeni terápiás ellátását.
Egy alakváltó sejtcsatorna új célpontot tár fel a precíziós gyógyszerek számára
A Northwestern University kutatói feltárták, hogyan működik a pannexin-1 (PANX1) nevű sejtcsatorna, amely kulcsszerepet játszik a sejtek közötti kommunikációban. A PANX1 régóta ismert, de valódi működési mechanizmusa – főként az, hogyan képes egyszerre nagyon kicsi ionokat és nagy jelzőmolekulákat is átengedni – eddig rejtélyes maradt. A friss kutatás azonban kimutatta, hogy a PANX1 nem merev átjáró, hanem dinamikusan változó „molekuláris szelep”, amely képes tágulni és szűkülni, hasonlóan a szem íriszéhez. Ez a rugalmasság teszi lehetővé, hogy a sejt különböző méretű molekulákat engedjen ki vagy be, többek között az ATP-t is, amely a sejtek közti jelátvitel egyik legfontosabb molekulája.
22,8 millió ember adatai bizonyítják: a koronavírus elleni mRNS-vakcinák nem jelentettek veszélyt
Egy eddig példátlanul nagy mintán végzett kutatás ismét megerősítette, hogy a koronavírus elleni oltások jelentős előnyökkel jártak.
Az SZTE-n telepítik először az GE új típusú ciklotronját
A világon elsőként a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) telepítik a GE HealthCare új típusú, kompakt ciklotronját, a berendezés egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a betegellátást, miközben az ipari partnerekkel való kapcsolatokat is erősíti - hangsúlyozta Rovó László rektor.
Rejtett génvariánsok és a mindennapi vegyszerek kapcsolata az endometriózis kialakulásában
Egy friss kutatás szerint az endometriózis kialakulásának hátterében nem csupán hormonális vagy immunrendszeri tényezők állhatnak, hanem ősi genetikai variánsok és a modern környezet káros vegyi anyagai közti kölcsönhatás is. A European Journal of Human Genetics folyóiratban megjelent tanulmány érdekes új megközelítést kínál arról, hogy a DNS-ünk és a mindennapokban használt vegyi anyagok együtt miként növelhetik a betegség kockázatát.
Egészségügyi kiadások és GDP: így fest a 20 éves mérleg
A hosszú távú trendek szerint – a járvány időszakában tapasztalható átmeneti növekedést leszámítva – Magyarország GDP-arányos egészségügyi költése évek óta csökken. Az elmúlt két évtized adatai sokat elárulnak.
Áttörés a hajhullás kezelésében: ígéretes eredményeket hozott a clascoterone
Egy hamarosan elérhető, helyileg alkalmazható készítmény áttörést hozhat a főként férfiakat érintő androgén alopécia (AGA) kezelésében. A Gizmodo beszámolója szerint a Cosmo Pharmaceuticals publikálta a legfrissebb eredményeket a clascoterone nevű hatóanyag vizsgálatáról, és ezek rendkívül ígéretesek: a résztvevőknél a placebóhoz képest jelentősen több haj nőtt vissza.
A GLP-1-ek valóban segíthetnek az Alzheimer-kór kezelésében?
A GLP-1 agonisták, köztük a semaglutid hatóanyagot tartalmazó Ozempic, Wegovy és Rybelsus, az elmúlt években hatalmas figyelmet kaptak elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésében elért sikereik miatt. A tudományos érdeklődés azonban arra is kiterjedt, hogy vajon ezek a gyógyszerek szerepet játszhatnak-e az Alzheimer-kór kezelésében.
A cukorbetegség hatása a száj egészségére
A mindennapi táplálkozás és a komfortérzet romlása – például fájó íny, szájszárazság, nehezített rágás – gyakran a cukorbetegség következménye, mégis kevéssé ismert probléma. A cukorbetegség kezelésének fókusza jellemzően a szívre, a vesére, a szemre és más szervekre irányul, miközben a száj egészségi állapota háttérbe szorul, pedig jelentős hatással van az általános egészségre és a vércukorszint szabályozására is.