A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négy évi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A köznyelvben gyakran használt eutanázia szó leggyakoribb fordítása kegyes halál. Azt értjük alatta, hogy a gyógyíthatatlan beteget a szenvedéseitől való megkímélés érdekében, kérésére halálba segítik.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megjelenése, és a sérelemdíj bevezetése komoly hatással volt az orvosi műhibaperekre. Ezt a témát járjuk körbe az egészségügyi jog különböző jeles szereplőinek az előadásaival. Megszólal az ÁEEK, a felperesi és alperesi oldal, valamint a törvényszéki és igazságügyi szakértői vezetők is.
A pszichiátriai betegeket ugyan azok a betegjogok illetik meg, mint más betegeket. Az állapotukból adódóan azonban sokkal nehezebben tudják jogaikat érvényesíteni. Ezért is emeli ki külön az egészségügyi törvény is, hogy A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.
Az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy – azaz a beteg1 - számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) részletes jogokat és kötelezettségek állapít meg. Ebbe a körbe tartozik a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntések meghozatala is, melyek közül jelen cikk szerzője az egészségügyi ellátásba történő beleegyezés jogára fókuszál.
Ez a rövid tanulmány a változó szabályozás minőségbiztosítás szempontjából releváns rendelkezéseit tekinti át, kiemelt figyelemmel az egészségügyi terület szakértőjelöltjeire.
Bemutatásra kerülő jogesetünk jól szemlélteti az egységes jogalkalmazás, bírói gyakorlat hiányát. Amikor ugyanazon jogkérdésben a Kúria döntései sem egyhangúak, mi várható egy alacsonyabb szintű bíróságtól, és az állampolgár mennyire érezheti jogbiztonságban magát? A kiszámítható jogértelmezés a jogbiztonság és a jogállam sajátossága.
Egy 14 éves kislány édesapja segítségével szökött meg a vakbélműtét elől. Ebben az esetben kiskorú, jogilag korlátozottan cselekvőképes gyermekről, van szó, aki önállóan nem dönthet ebben a kérdésben. Nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben az édesapja támogatta a gyermeket döntésében és segített neki távozni a korházból.
A média hajlamos csupán a betegek jogaira koncentrálni, amikor az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogosultságokról van szó. Mi a helyzet az orvosokkal? Minden esetben kötelesek ellátni egy beteget vagy van- e jogosultságuk megtagadni az ellátást bizonyos esetekben?
A WHO 2015. június 01-jén közzétett közleménye (Dramatic increase in Caesarean sections) a császármetszések számának drámai növekedését deklarálja.
Az orvos-beteg kapcsolat sajátságos, semmihez nem hasonlítható viszony, mely döntően a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul. Az orvosnak a gyógyítás során biztonságot kell nyújtania a beteg számára, hiszen magas szintű, hatékony gyógyító munka nem létezik a beteg orvosba vetett bizalma nélkül.
2013-ig az volt a magyar adóhatóság általánosan ismert álláspontja, hogy a plasztikai sebészet áfaadómentes humán-egészségügyi tevékenység. Ezt bizonyítja – többek között – az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának 2008. március 20-án kelt tájékoztatása, mely szerint „az Áfatörvény alkalmazásában a plasztikai sebészet humán-egészségügyi tevékenységnek tekinthető.