Az Alapjogi Charta felsorolja azokat az alapvető jogokat, amelyeket az Európai Uniónak és a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk.
Az államilag szervezett társadalomban az embert megillető jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése.
A táppénzre való jogosultsághoz az orvos által igazolt keresőképtelenségen túl szükség van keresőképtelenné válás idején fennálló biztosítási jogviszonyra, ami munkaviszony létesítésével jön létre.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2013. évi LXXXIV. törvény (Jogállási törvény) rendelkezései alapján az egészségügyi dolgozó által ügyeleti munkavégzésre három módon, a rendes munkaidő terhére, valamint a munkáltató által egyoldalúan elrendelt, évenként legfeljebb 416 óra tartamban és önként vállalt többletmunka keretében kerülhet sor.
A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négy évi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A köznyelvben gyakran használt eutanázia szó leggyakoribb fordítása kegyes halál. Azt értjük alatta, hogy a gyógyíthatatlan beteget a szenvedéseitől való megkímélés érdekében, kérésére halálba segítik.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megjelenése, és a sérelemdíj bevezetése komoly hatással volt az orvosi műhibaperekre. Ezt a témát járjuk körbe az egészségügyi jog különböző jeles szereplőinek az előadásaival. Megszólal az ÁEEK, a felperesi és alperesi oldal, valamint a törvényszéki és igazságügyi szakértői vezetők is.
A pszichiátriai betegeket ugyan azok a betegjogok illetik meg, mint más betegeket. Az állapotukból adódóan azonban sokkal nehezebben tudják jogaikat érvényesíteni. Ezért is emeli ki külön az egészségügyi törvény is, hogy A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.
Az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy – azaz a beteg1 - számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) részletes jogokat és kötelezettségek állapít meg. Ebbe a körbe tartozik a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntések meghozatala is, melyek közül jelen cikk szerzője az egészségügyi ellátásba történő beleegyezés jogára fókuszál.
Ez a rövid tanulmány a változó szabályozás minőségbiztosítás szempontjából releváns rendelkezéseit tekinti át, kiemelt figyelemmel az egészségügyi terület szakértőjelöltjeire.
Bemutatásra kerülő jogesetünk jól szemlélteti az egységes jogalkalmazás, bírói gyakorlat hiányát. Amikor ugyanazon jogkérdésben a Kúria döntései sem egyhangúak, mi várható egy alacsonyabb szintű bíróságtól, és az állampolgár mennyire érezheti jogbiztonságban magát? A kiszámítható jogértelmezés a jogbiztonság és a jogállam sajátossága.
Egy 14 éves kislány édesapja segítségével szökött meg a vakbélműtét elől. Ebben az esetben kiskorú, jogilag korlátozottan cselekvőképes gyermekről, van szó, aki önállóan nem dönthet ebben a kérdésben. Nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben az édesapja támogatta a gyermeket döntésében és segített neki távozni a korházból.