„Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” Lukács (a szeretett orvos) evangéliuma 5:31
Az orvosi műhibából eredő kártérítési perek az 1990-es évek elején kezdtek elterjedni Magyarországon.
A császármetszések növekvő számának esetleges látens okai.
Tipikus egészségügyi kártérítési per tárgya, amikor egy kórházi ellátáshoz kapcsolódó „hiba” miatt a beteg vagy hozzátartozója ügyvédhez fordul, aki kártérítési keresetet nyújt be a kórházzal szemben a bíróságon.
Az orvosi perek gyakorlata a 90-es évek elejétől kezdődően folyamatosan alakult. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban új Ptk.) pedig nyilvánvalóan további változásokat fog előidézni.
Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.
Az új Ptk. – amely bevezette a sérelemdíj jogintézményét - 2014. március 15-ei hatályba lépése óta még nem telt el elég idő ahhoz, hogy új joggyakorlatról beszélhessünk.
Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
A gyógyítás közben felmerült tevékenységgel kapcsolatos kártérítési igények kulturált módon történő rendezéséhez az intézmények részéről egy állami, egy megfelelő biztosítási és egy tulajdonosi háttérre is szükség lenne.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.
A nyugdíjkorhatárt megelőzően (akár csak egy nappal előtte is) a munkavállaló még nem minősül munkajogilag nyugdíjasnak, hanem a Munkatörvénykönyve 66. § (4) és (5) bekezdésének hatálya alatt áll, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli személy.
A magánszemélyek és vállalkozások számára biztosítani kell, hogy jogaikat nemzeti hovatartozásuktól függetlenül valamennyi tagállamban gyakorolhassák. Az Unión belül a kölcsönös elismerés elve a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokköve. A 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratot.
Igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő biztosítási szakjogász.