Az elmúlt 20 év legfontosabb változását hozta az adatvédelemben az EU általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), amely a természetes személyek adatainak kezeléséről és azok védelméről rendelkezik.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait. Személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni.
2018. II. félévében ismét részt vehet a DRportal ingyenes, online, kreditpontszerző tanfolyamán! Ellenőrizze regisztrált adatainak a helyességét, és kezdje el velünk online tanfolyamunkat! Ne felejtsen el szólni a kollégáinak sem!
„Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” Lukács (a szeretett orvos) evangéliuma 5:31
Az orvosi műhibából eredő kártérítési perek az 1990-es évek elején kezdtek elterjedni Magyarországon.
A császármetszések növekvő számának esetleges látens okai.
Tipikus egészségügyi kártérítési per tárgya, amikor egy kórházi ellátáshoz kapcsolódó „hiba” miatt a beteg vagy hozzátartozója ügyvédhez fordul, aki kártérítési keresetet nyújt be a kórházzal szemben a bíróságon.
Az orvosi perek gyakorlata a 90-es évek elejétől kezdődően folyamatosan alakult. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban új Ptk.) pedig nyilvánvalóan további változásokat fog előidézni.
Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.
Az új Ptk. – amely bevezette a sérelemdíj jogintézményét - 2014. március 15-ei hatályba lépése óta még nem telt el elég idő ahhoz, hogy új joggyakorlatról beszélhessünk.
Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
A gyógyítás közben felmerült tevékenységgel kapcsolatos kártérítési igények kulturált módon történő rendezéséhez az intézmények részéről egy állami, egy megfelelő biztosítási és egy tulajdonosi háttérre is szükség lenne.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.