A pszichiátriai betegeket ugyan azok a betegjogok illetik meg, mint más betegeket. Az állapotukból adódóan azonban sokkal nehezebben tudják jogaikat érvényesíteni. Ezért is emeli ki külön az egészségügyi törvény is, hogy A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.
Az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy – azaz a beteg1 - számára az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) részletes jogokat és kötelezettségek állapít meg. Ebbe a körbe tartozik a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntések meghozatala is, melyek közül jelen cikk szerzője az egészségügyi ellátásba történő beleegyezés jogára fókuszál.
Ez a rövid tanulmány a változó szabályozás minőségbiztosítás szempontjából releváns rendelkezéseit tekinti át, kiemelt figyelemmel az egészségügyi terület szakértőjelöltjeire.
Bemutatásra kerülő jogesetünk jól szemlélteti az egységes jogalkalmazás, bírói gyakorlat hiányát. Amikor ugyanazon jogkérdésben a Kúria döntései sem egyhangúak, mi várható egy alacsonyabb szintű bíróságtól, és az állampolgár mennyire érezheti jogbiztonságban magát? A kiszámítható jogértelmezés a jogbiztonság és a jogállam sajátossága.
Egy 14 éves kislány édesapja segítségével szökött meg a vakbélműtét elől. Ebben az esetben kiskorú, jogilag korlátozottan cselekvőképes gyermekről, van szó, aki önállóan nem dönthet ebben a kérdésben. Nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ebben az esetben az édesapja támogatta a gyermeket döntésében és segített neki távozni a korházból.
A média hajlamos csupán a betegek jogaira koncentrálni, amikor az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogosultságokról van szó. Mi a helyzet az orvosokkal? Minden esetben kötelesek ellátni egy beteget vagy van- e jogosultságuk megtagadni az ellátást bizonyos esetekben?
A WHO 2015. június 01-jén közzétett közleménye (Dramatic increase in Caesarean sections) a császármetszések számának drámai növekedését deklarálja.
Az orvos-beteg kapcsolat sajátságos, semmihez nem hasonlítható viszony, mely döntően a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul. Az orvosnak a gyógyítás során biztonságot kell nyújtania a beteg számára, hiszen magas szintű, hatékony gyógyító munka nem létezik a beteg orvosba vetett bizalma nélkül.
2013-ig az volt a magyar adóhatóság általánosan ismert álláspontja, hogy a plasztikai sebészet áfaadómentes humán-egészségügyi tevékenység. Ezt bizonyítja – többek között – az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának 2008. március 20-án kelt tájékoztatása, mely szerint „az Áfatörvény alkalmazásában a plasztikai sebészet humán-egészségügyi tevékenységnek tekinthető.
A Magyar Közlöny keddi számában megjelent az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak bérfejlesztéséről, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendelet.
Magyarországon gyakran társasági beszélgetések témája is, de az orvosi várótermekben szinte mindennapos beszédtéma, hogy kit milyen sérelem ért, ha orvoshoz ment, ha egészségügyi ellátásra szorult. Szinte mindenkinek van története, (néha rémtörténete) arra, hogy nem az elvárásainak megfelelően történtek vele a dolgok a háziorvosnál, a szakrendelésen vagy a kórházban, klinikán. 2000. óta ezeket a vélt vagy valós sérelmeket az érintettek a betegjogi képviselőknek is elmondhatják és ezt évről évre egyre többen meg is teszik.
Az egészségügyi etika (orvosetika) alapelvének meghatározó részét képezi a titoktartás kötelezettsége.
Emelkedik augusztus 1-jétől az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege, 150 ezerről 180 ezer forintra. Az augusztusi teljesítmények elszámolása után októberben lesz az intézmények számláján az emelt összegű finanszírozás.