Az orvos-beteg kapcsolat egy sajátságos, semmihez nem hasonlítható viszony, mely döntően a kölcsönös bizalmon, tiszteleten alapul. Az orvosnak a gyógyítás során biztonságot kell nyújtania a beteg számára, magas szintű, és hatékony gyógyító munka nem létezik a beteg orvosba vetett bizalma nélkül.
Már a hippokratészi eskü is csak az orvosok kötelezettség vállalásairól szólt. Sokszor érzik úgy az orvosok, hogy őket csakis a kötelezettségek terhei nyomják, nincsen szabad választásuk, mindig minden helyzetben a gyógyítás kötelességének kell alávetniük magukat.
Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival.
Nyilatkozhatom-e onkológusként a rák megelőzéséről, háziorvosként az influenzajárványról, elmondhatom-e a véleményem szakpolitikai kérdésben? A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) útmutatót adott ki egészségügyi intézmények, iskolák, szociális intézmények dolgozóinak, és mindenkinek, akit a munkáltató eltilt a lájkolástól, a kommenteléstől és a nyilatkozástól.
Az Alapjogi Charta felsorolja azokat az alapvető jogokat, amelyeket az Európai Uniónak és a tagállamoknak az uniós jogszabályok végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk.
Az államilag szervezett társadalomban az embert megillető jogok biztosítása évezredek óta a filozófiai és a közjogi gondolkodás egyik központi kérdése.
A táppénzre való jogosultsághoz az orvos által igazolt keresőképtelenségen túl szükség van keresőképtelenné válás idején fennálló biztosítási jogviszonyra, ami munkaviszony létesítésével jön létre.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2013. évi LXXXIV. törvény (Jogállási törvény) rendelkezései alapján az egészségügyi dolgozó által ügyeleti munkavégzésre három módon, a rendes munkaidő terhére, valamint a munkáltató által egyoldalúan elrendelt, évenként legfeljebb 416 óra tartamban és önként vállalt többletmunka keretében kerülhet sor.
A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négy évi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A köznyelvben gyakran használt eutanázia szó leggyakoribb fordítása kegyes halál. Azt értjük alatta, hogy a gyógyíthatatlan beteget a szenvedéseitől való megkímélés érdekében, kérésére halálba segítik.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megjelenése, és a sérelemdíj bevezetése komoly hatással volt az orvosi műhibaperekre. Ezt a témát járjuk körbe az egészségügyi jog különböző jeles szereplőinek az előadásaival. Megszólal az ÁEEK, a felperesi és alperesi oldal, valamint a törvényszéki és igazságügyi szakértői vezetők is.