Az új Btk. új szabályozást hozott a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállásában; milyen hatással van ez a paraszolvencia büntethetőségére?
Kuruzslás és közokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Hevesi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki négy és fél éven át kezelt betegeket Egerben és Tiszanánán - tájékoztatta a Heves megyei főügyész kedden az MTI-t.
Ez év végére megszülethet az önálló népegészségügyi intézményről szóló jogszabálytervezet, így 2015 első negyedévében akár meg is kezdheti működését az intézmény – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.
Belehúz az egészségügyi kormányzat, több mint tucatnyi jogszabályt kíván módosítani a legújabb törvény-tervezetével, amely már elérhető a kormány honlapján.
Új szemléletmód kialakítása volt a cél a jogvédelem területén, és mára elmondható, hogy a két éve létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) stabil alapokon nyugvó jogvédelmi rendszert alakított ki. Erről Novák Krisztina, a központ főigazgatója beszélt az MTI-nek adott interjújában.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a GYEMSZI átszabásáról, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ létrehozásáról (is) szóló törvényjavaslatot. Ebben rendelkeznek a magán- és közellátás szétválasztása érdekében az első lépésekről is – a többi közt.
Bizonyos fertőző betegségekhez kapcsolódóan könnyen megállapítható szükséges-e a fertőzött egyéneket elkülöníteni, karanténba zárni. Ilyenek a könnyen terjedő és rövid időn belül akár halálos lefolyású fertőző betegségek (kolera, kanyaró, ebola, pestis). Mi a helyzet az olyan fertőző betegségekkel, ahol a komoly kockázata a fertőzés tovább adásának csekélyebb.
2012. január 1-jén Magyarországon új adatvédelmi törvény lépett hatályba: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. A törvény a védelem jogtechnikai részében nem sokat változott a korábbi törvényhez képest. Szinte azonos tartalommal vette át a régi paragrafusokat. Van azonban benne egy fontos újdonság: ez az adatkezelés egyik új jogalapjának megjelenése. A törvényben megjelent a jogos érdek, mint új jogalap a személyes adatok kezelésére.
A szakma által röviden csak humángenetikai törvénynek 2hívott jogszabály 2008. október 1-jén lépett hatályba. Az alábbi írásomban azt szeretném megvizsgálni, hogy az eltelt több mint négy év alatt hogyan alakult a törvény elfogadottsága, működése a gyakorlatban.
A jövőben nem lehet majd állami kórházban magánegészségügyi szolgáltatást nyújtani - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár egy szerdai, budapesti konferencián.
December közepétől egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik a nyáron befejezték tanulmányaikat, és még nincs munkahelyük - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője.
Cikkemben áttekintettem azokat a főbb rendelkezéseket, amelyek figyelembe vétele szükséges, amikor az orvosválasztás szabadságát vizsgáljuk. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül ez a kérdés, hiszen az egészségügyi szolgáltatók túlterheltsége, az orvosokkal szembeni fokozattan elvárt felelősség ellenére a páciensek mind inkább elvárják, hogy maguk választhassák meg orvosaikat, akkor is, amikor azok már a jogszabályok alapján nem kötelesek ellátni őket, például mert lejárt a munkaidejük.
A jól működő egészségügy elengedhetetlen feltétele a hatékonyan működő ellátórendszer, a minőségi szolgáltatások nyújtása és az egyenlő hozzáférés biztosítása. A Semmelweis Terv ennek szellemében az ellátórendszer hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának hosszú távú biztosítását tűzte ki célul, amely érdekében két lehetséges eszközt, a struktúra-átalakítást és ezzel egyidőben az átlátható betegutakat helyezi az egészségpolitika fókuszába.