Az egészségügyi adatkezelés a személyes adatok védelmén belül szektoriális adatkezelésnek minősül. Továbbmenve ezen a megállapításon, azt is szükséges látni, hogy magán a különös adatkezelés területén belül is léteznek speciális területek. Ezek egy részéről maga az Eüatv. rendelkezik, míg mások egyéb jogszabályokban kerültek elhelyezésre.
Az egészségügyi jogban leggyakrabban használt terminus technicusok gyűjteményének befejező része.
A jelenleg érvényes magyar jogforrások legfontosabb jellemzői.
Az egészségügyi jogban leggyakrabban használt terminusok gyűjteményének harmadik része.
Cikkünkben az európai jogrendszerek legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze.
Az egészségügyi jogban leggyakrabban használt szakkifejezések gyűjteményének következő része.
A kártérítési perekben a sérelmet szenvedett fél sokszor túlértékeli kárát, és irreálisan magas kártérítési összeget követel a károkozótól. A képviseletet ellátó ügyvédnek ekkor kellene mérsékletre intenie ügyfelét, hiszen a bírósági eljárási illeték számításának alapja a pertárgy értéke, azaz minél magasabb összegre perelünk valakit, annál magasabb a bírósági illetékünk és ehhez még hozzáadódnak az igénybevett szakértők, és jogi képviseletet ellátók díjai. Persze mindenki úgy indít el egy pert, hogy győzni fog, és majd a vesztes szépen kifizet mindent, de érdemes átgondolni, mennyibe fog kerülni, ha mégis veszítünk.
„Nem tudunk csodát tenni” – mondják gyakran az orvosok. A racionálisan gondolkodó ember – még ha gyakran lehetetlen is – megpróbálja ezt tudomásul venni. A jog, azon belül a büntetőjog sem várja, várhatja el, hogy az orvos minden esetben sikerrel vegye fel a harcot a betegséggel, a halállal.
Az egészségügyi jogban leggyakrabban használt szakkifejezések gyűjteményének első része.
A hétköznapi értelemben orvosi műhibapereknek titulált eljárások elől sokáig védett volt a szülész-nőgyógyász szakma. Az orvosi műhiba általánosan elfogadott és ismert jelentése okán a nem kifejezetten a szülés lebonyolítása során bekövetkező károk, sérelmek ritkán alakultak jogvitákká; az érintettek alig néhány esetben igyekeztek az egészségügyi szolgáltató felelősségének bizonyítására.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet OGYI-Ph. Hg. VIII. 12/2011. számú közleménye a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak változásairól.
A magyar lakosság körében egyre többen választják a magánfinanszírozású egészségügyi szolgáltatásokat, köszönhetően az állami egészségügyi rendszerbe vetett alacsony bizalomnak, a gyakorlatban tapasztalt negatív élményeknek, elégedetlenségnek. A magánorvosok pontos száma nem ismert, de a piaci tendenciák alapján szinte biztosra vehető, hogy számuk évről-évre nő. A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. szakorvosok körében végzett felmérése szerint hazánkban 10-ből átlagosan 4 doktor kínál privát egészségügyi szolgáltatást.
Januártól érvényes árajánlatok!