Kardiológia

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (American Heart Association) tudományos ülésén dél-koreai kutatók egy olyan ADAPT AF-DES vizsgálatról számoltak be, amelyben antikoaguláns monoterápiát vagy kombinált terápiát (közvetlen orális antikoaguláns [DOAC] és klopidogrél) alkalmaztak pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, akik legalább egy évvel korábban gyógyszeres sztenttel lettek ellátva.

A kedvezőtlen terhességi kimenetelű anyák esetében magasabb a kardiovaszkuláris kockázat a későbbiekben, a pitvarfibrilláció (AF) hosszú távú rizikója, de a lehetséges ok-okozati összefüggés nem egyértelmű. Ezen kockázatok jobb megértése szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetett nőket időben azonosítsák, célzott beavatkozások révén pedig megelőzzék az AF-et és annak szövődményeit.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD), amelyet PKD1/PKD2 mutációk okoznak, vese- és vesén kívüli tünetekkel jár, beleértve a szívbillentyű-betegségeket és a bal kamrahipertrófiát (LVH), amelyek növelik a mortalitást. Ezeknek a szívrendellenességeknek az ADPKD genotípussal vagy a betegség súlyosságával való összefüggései még mindig nem tisztázottak. Egy vizsgálat a szívbillentyű-betegségek és az LVH prevalenciáját és összefüggéseit vizsgálta a vesefunkcióval, a vese méretével, a szisztémás jellemzőkkel és a genotípussal az ADPKD-ben.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) nemrégiben tette közzé a szívizomgyulladás kezelésére vonatkozó 2025-ös irányelveit, amelyek kiterjedten tárgyalják a pericarditis kérdését és a két szívizomgyulladás-típus közötti számos átfedést is.

A köszvény kezelése során alkalmazott „célzott terápia” a „tüzelj, majd felejtsd el” megközelítéshez képest szerény, de szignifikáns csökkenést eredményezett a súlyos kardiovaszkuláris események (MACE) kockázatában – derült ki az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) idei éves konferenciáján bemutatott eredményekből.

A CDC terhességi halálozást megfigyelő rendszerében (PMSS) 2012-2019 között azonosított, 5309 terhességhez kapcsolódó halálesetek közül 694 (13,1%) valamilyen fertőzés miatt következett be, a fertőzéshez kapcsolódó halálesetek 46,4%-át pedig szepszis okozta. A terhességgel kapcsolatos halálozási arányán belül az endokarditiszhez kapcsolódó halálesetek (12,4%) mutatták a legjelentősebb növekedést.

Az infektív endokarditisz (IE) miatt végzett szívbillentyű-műtét javíthatja a túlélési esélyeket, de jelentős kockázattal jár. Korlátozott adatok állnak rendelkezésre a műtéten átesett betegek hosszú távú kimeneteléről a háttérpopulációhoz képest. Egy vizsgálat célja az IE-ben szenvedő, a szívbillentyű-műtétet követő 90 napot túlélő betegek hosszú távú halálozásának és morbiditásának összehasonlítása volt egy ezzel egyező dán háttérpopulációval.

A szerzők egy átfogó munkafolyamatot dolgoztak ki a nem ischaemiás dilatatív kardiomiopátiában szenvedő betegek hirtelen szívhalál kockázatának szív MRI-alapú értékelésére, aminek célja az egyénre szabott prognosztikai értékelés javítása volt.

A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

A közelmúltban végre megjelentek az Amerikai Kardiológiai Szövetség/Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025-ös, az akut koronária-szindróma (ACS) kezelésére vonatkozó irányelvei, amelyek 11 év szünet után az első frissítést jelentik.