szülészet-nőgyógyászat

A koraszülés a terhesség egyik legsúlyosabb szövődménye, mely az újszülött életét és hosszú távú egészségét is veszélyezteti. A fenyegető koraszülés előrejelzése és megelőzése kiemelt figyelmet kap mind a napi klinikai rutinban, mind a terhességgel foglalkozó kutatásokban.

A korai terhességben túl hamar végzett nőgyógyászati ultrahangvizsgálat buktatóiról nemrég írtunk (lásd kapcsolódó cikkünket). Egy friss tanulmány szerint az egyértelműbbnek gondolt “határérték feletti magas béta-HCG szint és negatív ultrahang” együttállásakor hozott döntés is fokozott körültekintést igényel.

Teljesen hétköznapi eset a nőgyógyásznál: pozitív terhességi teszttel érkezik a beteg, de a hüvelyi ultrahang még nem látja a korai terhességet. Vajon ő az 1%-ba tartozik, akinél méhen kívüli a beágyazódás?

Világszerte az egyik leggyakoribb mérgezési forma a szén-monoxid okozta intoxikáció. Terhesség során a mérges gáz inhalációja során a magzat mérgezésével is számolnunk kell.

A megfelelő fogamzásgátlási módszer egyénre szabott és megfelelő betegtájékoztatást követő kiválasztásával foglalkozó CHOICE vizsgálatot feldolgozó cikkek és összefoglalóik a DRportal-on is megjelennek. Cikkünk is e témával foglalkozik.

A prospektív, multicentrikus vizsgálat célja a nők döntési mechanizmusát befolyásoló standardizált információk hatásvizsgálata kombinált hormontartalmú fogamzásgátló módszerek (CC) kiválasztásakor.

A CHOICE program keretében folytatott, kombinált hormontartalmú fogamzásgátlással kapcsolatos széleskörű tanácsadás a svéd nők körében is megváltoztatta a fogamzásgátló módszer kiválasztását.

A 21. század legfejlettebb sebészeti technikájának tartott robotsebészeti eljárások folyamatosan terjednek a világban. Az egyik legsokoldalúbb felhasználási lehetőség a nőgyógyászati műtétek terén kínálkozik.

A vállelakadás akut magzati életveszélyt jelentő állapot, melynek megoldására legfeljebb néhány perc áll rendelkezésre, ezt követően a magzat reverzíbilis vagy irreverzíbilis károsodásával kell számolni.

A vállelakadással foglalkozó cikksorozatunk jelen részében a már tárgyalt nagy magzati méreteken túli egyéb kockázati tényezőket vesszük számba, amelyek esetleg segíthetnek ezen súlyos komplikáció előrejelzésében és elkerülésében.

A vállelakadással kapcsolatos magzati sérülések miatt indított perek során gyakori kérdés: miért nem ismerték fel előre a fenyegető komplikációt, és miért nem végeztek inkább császármetszést. Amint következő két cikkünkből kiderül, sajnos a mai napig nincs megfelelő módszer a vállelakadás szülés előtti vagy alatti biztos előrejelzésére.

Ha spontán hüvelyi szülés során a magzati koponya megszületését követően a váll és törzs megszületése elmarad, vállelakadásról beszélünk. Az előre csak alig megjósolható, a magzatra nézve potenciálisan fatális szövődmény előrejelzésének, kezelésének legújabb aspektusai mindenképpen figyelmet érdemelnek az otthonszülésről szóló vita és a szülészek elleni perek korszakában.

A mindennapi szülészeti tevékenység központi kérdése a magzat intrauterin (ante- és intrapartum) állapotának követése. A széles körben elterjedt vizsgálati módszerek mellett egyre ismertebb és elfogadottabb a magzati EKG változásainak szülés alatti monitorizálása.