Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
Az uniós jog értelmében a munkavállaló más tagállamba utazhat a megfelelő ellátás igénybevétele céljából, oly módon igénybe véve a szükséges szolgáltatásokat, mintha ez utóbbi tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozna, a költségeket pedig a lakóhely szerinti állam megtéríti.
Az Európai Unió joga lehetőséget nyújt arra, hogy polgárai külföldön, nem a lakóhelyük vagy a biztosításuk szerinti tagállamban vegyenek igénybe egészségügyi ellátást. Jelen cikk a témakör komplex jogi hátteréből ezúttal csupán az ideiglenes külföldi tartózkodás során igénybe vett orvosilag szükséges ellátás jogi szabályait tárgyalja, különös figyelemmel az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatára vonatkozó jogi feltételekre és problémákra.
A köznyelvben gyakran használt eutanázia szó leggyakoribb fordítása kegyes halál. Azt értjük alatta, hogy a gyógyíthatatlan beteget a szenvedéseitől való megkímélés érdekében, kérésére halálba segítik. Ez többféleképpen megvalósulhat.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint tilos valakit tevékenyen a halálba segíteni (aktív eutanázia). Ez vagy emberölésnek, vagy öngyilkosságban való közreműködésnek minősül, akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor a beteg önrendelkezési joga alapján szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza.
A hálapénz nem jogtalan előny, így elfogadása sem vesztegetés – áll a Kúria minap megjelent határozatában.
Az Európai Unió tagállamainak nemzeti hatáskörébe tartozik az egészségügyi politika meghatározása és végrehajtása, azonban az Unió iránymutatással, bizonyos területeken közös szabályozással él.
2014 év végén jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal táppénzről szóló tanulmánya, amely a 2005 – 2013 közötti időszak táppénzre vonatozó statisztikai adatai alapján készült. A tanulmány rövid kivonatát itt olvashatják.
A kártérítési perek számának növekedésével egyre gyakoribbá válik a védekező orvoslás/defenzív medicina jelensége, amely az egészségügyi költségvetést jelentősen megterhelheti.
Az egyes egészségügyi intézmények fizetőképességét veszélyeztető orvosi műhiba perek számának gyakran hivatkozott gyarapodása, illetve a jogcímek és az indokok tekintetében mutatkozó változások jól ismertek.
Napjainkban az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban is az állampolgárok egyre tudatosabb fogyasztói magatartásának lehetünk tanúi, az egészségügyi ellátás szolgáltató jellege egyre inkább előtérbe kerül.
Mégsem lehet népszavazást tartani a várólisták lerövidítéséről, mert a Kúria - megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát - megtagadta a kérdés hitelesítését. A kezdeményezés a civilek által indított rendszerbontó népszavazási kérdések közé tartozott.
A rák gyakori betegség, és sokan meg is halnak rákban – de nem annyian, mint korábban. A 21. században a rákdiagnózis már nem egyértelmű halálos ítélet, hiszen nagyon sok esetben – helyes magatartással – a rákos megbetegedés elkerülhető, és a megbetegedettek felét meg lehet gyógyítani.