Új szemléletmód kialakítása volt a cél a jogvédelem területén, és mára elmondható, hogy a két éve létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) stabil alapokon nyugvó jogvédelmi rendszert alakított ki. Erről Novák Krisztina, a központ főigazgatója beszélt az MTI-nek adott interjújában.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a GYEMSZI átszabásáról, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ létrehozásáról (is) szóló törvényjavaslatot. Ebben rendelkeznek a magán- és közellátás szétválasztása érdekében az első lépésekről is – a többi közt.
Bizonyos fertőző betegségekhez kapcsolódóan könnyen megállapítható szükséges-e a fertőzött egyéneket elkülöníteni, karanténba zárni. Ilyenek a könnyen terjedő és rövid időn belül akár halálos lefolyású fertőző betegségek (kolera, kanyaró, ebola, pestis). Mi a helyzet az olyan fertőző betegségekkel, ahol a komoly kockázata a fertőzés tovább adásának csekélyebb.
2012. január 1-jén Magyarországon új adatvédelmi törvény lépett hatályba: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. A törvény a védelem jogtechnikai részében nem sokat változott a korábbi törvényhez képest. Szinte azonos tartalommal vette át a régi paragrafusokat. Van azonban benne egy fontos újdonság: ez az adatkezelés egyik új jogalapjának megjelenése. A törvényben megjelent a jogos érdek, mint új jogalap a személyes adatok kezelésére.
A szakma által röviden csak humángenetikai törvénynek 2hívott jogszabály 2008. október 1-jén lépett hatályba. Az alábbi írásomban azt szeretném megvizsgálni, hogy az eltelt több mint négy év alatt hogyan alakult a törvény elfogadottsága, működése a gyakorlatban.
A jövőben nem lehet majd állami kórházban magánegészségügyi szolgáltatást nyújtani - jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár egy szerdai, budapesti konferencián.
December közepétől egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik a nyáron befejezték tanulmányaikat, és még nincs munkahelyük - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője.
Cikkemben áttekintettem azokat a főbb rendelkezéseket, amelyek figyelembe vétele szükséges, amikor az orvosválasztás szabadságát vizsgáljuk. Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül ez a kérdés, hiszen az egészségügyi szolgáltatók túlterheltsége, az orvosokkal szembeni fokozattan elvárt felelősség ellenére a páciensek mind inkább elvárják, hogy maguk választhassák meg orvosaikat, akkor is, amikor azok már a jogszabályok alapján nem kötelesek ellátni őket, például mert lejárt a munkaidejük.
A jól működő egészségügy elengedhetetlen feltétele a hatékonyan működő ellátórendszer, a minőségi szolgáltatások nyújtása és az egyenlő hozzáférés biztosítása. A Semmelweis Terv ennek szellemében az ellátórendszer hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának hosszú távú biztosítását tűzte ki célul, amely érdekében két lehetséges eszközt, a struktúra-átalakítást és ezzel egyidőben az átlátható betegutakat helyezi az egészségpolitika fókuszába.
A 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet tartalmazza az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket.
Négy, működési engedély nélkül tevékenykedő nyíregyházi nőgyógyászt büntetett meg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), az orvosoknak fejenként félmillió forint egészségügyi bírságot kellett fizetniük - közölte az ÁNTSZ az MTI-vel.
Bajor Imre halálával kapcsolatban jelentek meg cikkek, amelyből az derült ki, hogy az őt kezelő gyógyító jogosulatlanul használta a doktori címet. A színész elutasította a hagyományos orvosi kezelést és teljes mértékben rábízta gyógyítását egy „ál-orvosra”. Felmerülhet bennünk a kérdés vajon műhibának minősül-e, ha gyógyításra nem jogosult személy tevékenysége miatt hal meg valaki?
A Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) vállalná a gyógyászati segédeszközöket használó betegek fogyasztóvédelmi érdekképviseletét - közölte a szervezet főtitkára az MTI-vel.