Eljárás indult a patikatörvény miatt
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar patikaszabályozás ügyében.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar patikaszabályozás ügyében.
Térítési díjszabályzatának visszavonására utasította a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma - írta az egészségügyért felelős államtitkársága az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Debreceni Törvényszék csütörtökön pénzbüntetésre, illetve egy-egy év próbára bocsátásra, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül - közölte a táblabíróság szóvivője az ítélethirdetés után az MTI-vel.
Kevés figyelmet kapnak a kötelező adatkezelés esetei, az orvosi titoktartás korlátai. Az orvosok körében meglehetősen nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy fel kell-e jelenteniük a kezelt betegük által elkövetett, tudomásukra jutott, bűncselekményeket, vagy sem.
Magyarországon gyakran társasági beszélgetések témája is, de az orvosi várótermekben szinte mindennapos beszédtéma, hogy kit milyen sérelem ért, ha orvoshoz ment, ha egészségügyi ellátásra szorult. Szinte mindenkinek van története, (néha rémtörténete) arra, hogy nem az elvárásainak megfelelően történtek vele a dolgok a háziorvosnál, a szakrendelésen vagy a kórházban, klinikán. 2000. óta ezeket a vélt vagy valós sérelmeket az érintettek a betegjogi képviselőknek is elmondhatják és ezt évről évre egyre többen meg is teszik.
Első fokon, nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház egykori főigazgatóját, akit vesztegetés bűntettében találtak bűnösnek - közölte a törvényszék szóvivője az MTI-vel.
A TASZ kérésére körlevélben utasította az országos tisztifőorvos az egészségügyi dolgozókat, hogy ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez jogsértő és káros - írja a jogiforum.hu.
A már nem is annyira „új” Büntető Törvénykönyvünk, a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen átalakította a kóros elmeállapottal kapcsolatos korábbi szabályozást, amely így szólt: „Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”
Az amerikai jogrendszer jócskán különbözik a magyar jogrendszerünktől, mégis a tengerentúlon, vagy Európa más országaiban történt jogviták tanulságosak lehetnek számunkra is. A kártérítési pereket illetően nem is a más jogszabályok a legnagyobb különbözőség, hanem az állampolgárok öntudata, amely tisztában van a jogaival és olykor - európai szemmel nézve - megdöbbentő igényeket támaszt.
Mielőtt nyári szabadságra ment volna az Alkotmány Bíróság, sok ügyben döntést hozott. Többek között a Szabó Máté ombudsman által indítványozott, a Munkatörvénykönyve (Mt.), várandós nőkre vonatkozó paragrafusának alaptörvény-ellenességéről. (17/2014. (V. 30.) AB határozata)
A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 48 hallgató érkezik a tanévkezdésig Afrika Ebola-fertőzéssel érintett országaiból - közölte az intézmény, hozzátéve, hogy felkészültek a hallgatók fogadására.
Mondta nekem gyakran Édesapám, amikor arra okított, miként kell kiharcolni eredményesen azt, amit akarok. Ekkor nem gondoltam, hogy ugyanezt az elvet követi majd az egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelőssége akkor, amikor az új Polgári Törvénykönyv hatályba lép.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.