Szakma

Neuroprotekció és ártalomcsökkentés: a nikotin és a szén-monoxid szerepe új megközelítésben

A dohányzás továbbra is a megelőzhető morbiditás és mortalitás egyik vezető oka világszerte. Paradox módon azonban az epidemiológiai adatok következetesen azt mutatják, hogy a dohányosok körében alacsonyabb bizonyos neurodegeneratív betegségek – különösen a Parkinson-kór (PD), kisebb mértékben pedig az Alzheimer-kór (AD) – előfordulása. Delgado és munkatársai ezt a jelenséget tárgyalták a Frontiers Neurology folyóiratban megjelent véleménycikkükben.

Nehézlégzés cigarettázóknál, e-cigaretta használóknál és nemdohányzóknál – a Scottish Health Survey eredményei

Az éghető cigaretták alternatívájaként megjelent e-cigaretták már jó ideje elérhetőek, azonban a légzőszervi tünetekre gyakorolt hatásuk továbbra sem egyértelmű. Egy frissen publikált skót keresztmetszeti vizsgálat kutatói a nehézlégzés valószínűségét elemezték kizárólag cigarettázó vagy e-cigarettát használó, illetve sohasem dohányzók között.

Vissza a jövőbe: az e-cigaretta legalizálásának közegészségügyi hatásait modellezték Kanadában

Kanadában a cigaretta egyik füstmentes alternatívájaként megjelent nikotintartalmú folyadékot vaporizáló e-cigaretta (röviden: vape) forgalomba hozatalát jó ideig nem szabályozták. Bár értékesítésük technikailag illegális volt, azok a lakosság számára mégis könnyen elérhetők voltak. A vapek kereskedelmét végül 2018-ban a Tobacco and Vaping Products Act legalizálta az országban; a törvényalkotás óta sokan tették fel a kérdést: vajon ez a változás összességében javítja vagy rontja a közegészségügyi helyzetet?

Helyzetjelentés a Friedreich ataxiás betegekről Magyarországon – tű a szénakazalban?

A Friedreich-ataxia (FA/FRDA) hazai előfordulásáról és diagnosztikai gyakorlatáról eddig nem álltak rendelkezésre átfogó adatok, ezért kutatásunk célja a magyar orvostársadalom tájékozottságának felmérése és a hazai betegkör jellemzése volt. A kutatás eredménye egybecseng a nemzetközi tapasztalatokkal: az FA betegek útja a diagnózisig elnyújtott, kitérőkkel, nehézségekkel terhelt, amely mögött részben tudáshiány, részben strukturális nehézségek állnak: a kutatás időpontjában az orvosok eszköztelennek és a szűk FA szakértői körön kívül demotiváltnak érezték magukat terápia hiányában, a genetikai tesztelés hozzáférésének feltételezett akadályai miatt. NEAK-adatok elemzése alapján a betegkör pontos mérete nem meghatározható, nagyságrendileg 25-50 főre tehető, azonban az FA azonosítását és jellemzését jelentősen nehezíti a BNO-kód hiánya. A diagnózis előtti években fokozódó, majd azt követően csökkenő egészségügyi ellátásszámot figyeltünk meg, ami arra utalhat, hogy a betegek hosszan bolyonganak a rendszerben, majd (érdemi terápia hiányában) idővel elhagyják azt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a háziorvosok és gyermekorvosok korai felismerő szerepének erősítése, valamint a genetikai diagnosztika elérhetőségének javítása a betegek mielőbbi centrumba történő referálásával kulcsfontosságú a jelenlegi klinikai gyakorlat fejlesztése szempontjából.

2025.12.10. Neurológia

Újabb eredmények a sztatinok körül?

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

2025.12.10. Pszichiátria

Az akut cisztitisz és kezelése

A nők mintegy fele élete során legalább egyszer átél akut cisztitiszes tüneteket, és ezen nők 20-30 %-ában visszatérő fertőzések lépnek fel.1,2 A betegség hátterében 70-95 %-ban Escherichia coli áll.1 Ön milyen terápiás megoldást kínál a betegei számára?

2025.12.09. Háziorvostan

Új iránymutatás a kálium- és foszfortartalmú adalékanyagokról

Az Amerikai Nefrológiai Társaság (ASN) szeptemberben közzétette legújabb, a vese egészségére fókuszáló iránymutatását (KHG), ami hiperkalémiára, valamint CKD-vel összefüggő ásványi anyag- és csontrendellenességekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Az útmutató gyakorlati stratégiákat kínál a klinikusok számára, ami segít a betegeknek azonosítani és kezelni a kálium- és foszfor-adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket.

2025.12.09. Háziorvostan

A jogosult nők többsége nem kap megfelelő csontritkulás elleni kezelést

Egy retrospektív kohort tanulmány szerint a posztmenopauzális csontritkulás (osteoporosis) miatt csonttörés kockázatának kitett nők több mint egyharmada nem kapott kezelést, a terápiában részesülők több mint fele pedig orális biszfoszfonátokat szedett, ami nem az első vonalbeli ajánlott kezelés. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége / Amerikai Endokrinológiai Kollégium és az Endokrin Társaság jelenlegi, a klinikai gyakorlatra irányuló irányelvei szerint a posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nőket a töréskockázat alapján injekciós osteoanabolikus terápiákkal, mint például a romosozumab, teriparatid vagy abaloparatid, illetve injekciós antireszorpciós szerekkel, például denosumabbal, vagy intravénásan beadott antireszorpciós zoledronsavval ajánlott kezelni.

2025.12.08. Reumatológia

A sztenttel élő pitvarfibrilláló betegeknek nincs szükségük kettős antitrombotikus terápiára

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (American Heart Association) tudományos ülésén dél-koreai kutatók egy olyan ADAPT AF-DES vizsgálatról számoltak be, amelyben antikoaguláns monoterápiát vagy kombinált terápiát (közvetlen orális antikoaguláns [DOAC] és klopidogrél) alkalmaztak pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, akik legalább egy évvel korábban gyógyszeres sztenttel lettek ellátva.

2025.12.05. Kardiológia