Növényvédőszerek a szervezetben: új kutatás tárja fel a legszennyezettebb terményeket
Egy friss kutatás rávilágít arra, hogy bizonyos gyümölcsök és zöldségek fogyasztása jelentősen növelheti a szervezetben kimutatható növényvédőszer-maradványok szintjét. A peszticidek egészségügyi kockázatai – köztük a daganatos megbetegedések, a hormonális zavarok, a reprodukciós problémák és gyermekek idegrendszeri károsodásai – miatt mindez komoly figyelmet érdemel. A tanulmány vezetője, Alexis Temkin szerint egyértelmű, hogy étrendünk közvetlenül befolyásolja a testünkben jelen lévő peszticidek mennyiségét: minél több magas maradványt tartalmazó terményt eszünk, annál nagyobb a kitettség.
A gazdagok valóban önzőbbek és gonoszabbak, mint mások?
Több pszichológiai és szociológiai kutatás egyértelmű összefüggést talált a vagyon, a magas társadalmi státusz és az empátia csökkenése között. A felsőbb osztályba tartozók hajlamosabbak saját érdekeikre koncentrálni, és kevésbé érzékenyek mások szükségleteire. Ennek egyik látványos példája a közlekedési viselkedés: a drágább autók vezetői ritkábban engedik át a gyalogosokat, agresszívebben vezetnek, és inkább megszegik a szabályokat. A kutatók kimutatták, hogy minden 1000 dollárnyi autóérték-növekedéssel egyre csökken az altruista viselkedés valószínűsége.
Melyik növényi alapú étrend a legegészségesebb és a legfenntarthatóbb?
A Frontiers in Nutrition folyóiratban megjelent tanulmány a különböző növényi alapú étrendek táplálkozási értékét és környezeti hatásait hasonlította össze, és arra a következtetésre jutott, hogy egy jól megtervezett növényi étrend ugyanolyan egészséges lehet, mint a mediterrán étrend, miközben a környezet terhelését jelentősen csökkenti. A növényi étrendek iránti érdeklődés világszerte nő, mivel egyre több adat bizonyítja, hogy az állati eredetű élelmiszerektől való elmozdulás csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint mérsékli a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát.
Mikor teljesít a legjobban az emberi intelligencia?
Hogyan hat ránk az élettapasztalat és az érzelmi intelligencia? Mitől fejlődnek a kognitív képességeink, és mikor érjük el a maximális szellemi teljesítményünket? Két kutató – Marcin Zajenkowski a Varsói Egyetemről és Gilles Gignac a Nyugat-Ausztráliai Egyetemről – évek óta vizsgálja, mikor kerül legjobb összhangba az ember gondolkodása, személyisége és döntéshozó képessége.
Tudományos módszer a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítására
A közelmúltbeli kutatások rávilágítottak egy egyszerű, mégis hatékony stratégiára az alkoholfogyasztás csökkentésére. A tudósok felfedezték, hogy a leghatékonyabb módszer az, ha az embereket egyszerre tájékoztatják az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatairól, különösen a rákkockázatról, és egy konkrét gyakorlati eszközt is adnak számukra: az elfogyasztott italok nyomon követését. A stratégia lényege, hogy a „miért kell csökkenteni” és a „hogyan lehet csökkenteni” üzenetek kombinációja motiválja leginkább az egyéneket a fogyasztás mérséklésére.
Egy tanulmány feltárja a keto diéta rejtett veszélyeit
A Utah Egyetem Egészségügyi Karának legújabb, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy a ketogén étrend hogyan hat a szervezetre hosszú távon, és új aggályokat vet fel annak általános biztonságosságával és metabolikus egészségre gyakorolt hatékonyságával kapcsolatban.
A „boldogság hormon” mögött álló tudomány
A dopamint a közbeszédben gyakran „boldogsághormonként” emlegetik, és sokan úgy gondolják, hogy közvetlenül felelős a jó közérzetért. A szakértők szerint azonban ez félreértés: a dopamin fontos neurotranszmitter és hormon, ám szerepe jóval összetettebb, és nem egyszerűen az örömérzet kiváltója. A neuroscience kutatói hangsúlyozzák, hogy a dopamin nem a boldogság molekulája, hanem a motiváció, a tanulás, a figyelem, a mozgás és a túléléshez szükséges viselkedések egyik kulcsszereplője.
Mit tesz a félelem az agyunkkal és a testünkkel?
A félelem alapvető túlélési mechanizmus, amely az emberi evolúció során alakult ki, és ma is azonnali fizikai és mentális reakciókat indít el, amikor veszélyt észlelünk – legyen az valós vagy csak tűnő fenyegetés. Bár a modern félelemforrások, mint a horrorfilmek vagy kísértetházak többnyire ártalmatlanok, a testünk ugyanazt az ősi „harcolj vagy menekülj” reakciót aktiválja, amely egykor a ragadozók elől védte őseinket.
A mexikói gasztronómia
Az egészség- és koleszterintudatos tradicionális magyar táplálkozáson felnőtt honfitársaink számára egyszerűen mennyország a mexikói gasztronómia. A pörkölthöz és vitaminként elfogyasztott csípős paprikához szokott gyomrunk könnyen megtalálja az utat Mexikó felé.
Hét káros gondolkodásmód
Személyiségünk sokkal többre képes, mint hogy meghatározza szociális helyzetünket. A vérmérséklet direkt hatással lehet az emberek egészségére is.
A bor és a sajt házassága, a jó sajttál összeállítása
Tárgyalás utáni könnyed falatozás? Céges rendezvény? Baráti összejövetel? Egy ízlésesen összeállított sajttállal, valamint a jól megválasztott borokkal mindig osztatlan sikert fogunk aratni.
A fűszervaj készítése
A fűszerkeverékek alkalmazásának egyik alternatívája, ha vajjal keverve, lehűtve tároljuk a frissen aprított fűszernövényeket.
A természetes adaptogének valóban leküzdhetik a stresszt?
Az adaptogének olyan növényi eredetű anyagok, amelyek célja a szervezet stresszre adott válaszának kiegyensúlyozása és a homeosztázis fenntartása. A legismertebb adaptogének közé tartozik az ashwagandha, ginseng, rhodiola, tulsi és schisandra, melyeket kapszulák, tinktúrák, teák vagy ételek formájában lehet fogyasztani. Ezek a gyógynövények évszázadok óta jelen vannak az ázsiai orvoslásban, és az utóbbi években az Egyesült Államokban is egyre nagyobb figyelmet kaptak tudományos kutatások által.