PISA 2025: valóban a megfelelő kérdéseket tesszük fel az oktatásról?
A PISA-felmérés új eredményeinek közzététele ismét az országok rangsorára irányította a figyelmet: ki javított, ki rontott, és mely országok teljesítenek jobban a többieknél. A 2025-ös eredmények azonban egy ennél fontosabb kérdést is felvetnek: mit kezdünk valójában azokkal az évekkel, amelyeket a gyerekek az iskolában töltenek?
Több százan bújtak Hasfelmetsző Jack bőrébe – így született meg a gyilkos legendája
1888 őszén Londonban nemcsak egy ismeretlen gyilkos tartotta rettegésben a lakosságot, hanem egy különös médiatörténeti jelenség is kialakult körülötte. A „Hasfelmetsző Jack” néven érkező levelek elárasztották a rendőrséget és a sajtót, hamis nyomokat szolgáltattak, és tovább növelték a közvélemény félelmét. A hírhedt névhez végül több száz ember kapcsolta hozzá saját üzenetét, így az ismeretlen elkövető személye fokozatosan önálló legendává vált.
Az agyat olvasó viselhető eszközök hamarosan hétköznapivá válhatnak
A sci-finek tűnő agy-számítógép interfészek lassan kilépnek a laboratóriumokból és a kórházakból, és megjelennek a mindennapi életben is. Már jelenleg is kaphatók olyan fülhallgatók, amelyek EEG-érzékelőkkel képesek az agy elektromos aktivitásának bizonyos mintázatait érzékelni. Egyes eszközök a fáradtság vagy az alvás nyomon követésére szolgálnak, illetve azt próbálják meghatározni, mikor vagyunk szellemileg a leginkább terhelhetők.
Meglepő kapcsolatot találtak a dohányzás és a Parkinson-kór között
A dohányzás számos súlyos betegség ismert kockázati tényezője, egy új, nagyszabású vizsgálat azonban egy elsőre meglepő összefüggésre is rámutatott: a dohányosok körében ritkábban fordult elő Parkinson-kór. A kutatók szerint a jelenség hátterében nem feltétlenül maga a nikotin állhat, hanem akár a cigarettafüst egyik mérgező összetevője, a szén-monoxid is szerepet játszhat.
145 százalékkal magasabb gyomorrák-kockázattal hozták összefüggésbe a cukros italokat
A mindennapos cukrozott ital fogyasztása jelentősen magasabb gyomorrák-kockázattal járt együtt egy nagy amerikai kohorszvizsgálatban. A kutatók szerint azoknál, akik naponta legalább egy adag cukorral édesített italt fogyasztottak, 2,45-szer magasabb volt a gyomorrák kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik havonta egynél is ritkábban ittak ilyen termékeket. Ez 145 százalékos relatív kockázatemelkedésnek felel meg.
Új budapesti gasztrohelyek: pékségek, kávézók és különleges éttermek lepték el a várost
2026 nyara ismét bővelkedett gasztronómiai újdonságokban Budapesten és környékén. Új pékségek, specialty kávézók, street food helyek, éttermek és bárok jelentek meg, miközben több régi, ikonikus vendéglátóhely is új koncepcióval tért vissza. A kínálat alapján jól látszik, hogy a fővárosi gasztrokultúra egyre változatosabb: a nemzetközi inspirációk, a hagyományos ízek újragondolása, a specialty kávé és a közösségi élmény egyaránt fontos szerepet kap.
CBD szorongás ellen: ígéretes lehet, de még nem bizonyított kezelés
A kannabidiol, vagyis CBD az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a szorongás természetesnek tartott ellenszereként. A kannabisz egyik fő vegyülete nem okozza a THC-hoz társított bódulatot, és laboratóriumi, illetve humán vizsgálatok alapján több, a szorongásban és stresszben szerepet játszó biológiai rendszerre is hatással lehet. A jelenlegi bizonyítékok azonban korántsem egyértelműek: vannak biztató eredmények, miközben több jól kontrollált vizsgálat alig vagy egyáltalán nem talált kedvező hatást.
Meglepő kapcsolatot találtak a dopamin és az autizmus között
Új agyi képalkotó vizsgálat adhat fontosabb betekintést abba, milyen biológiai folyamatok állhatnak az autizmus hátterében. Dán kutatók három különböző képalkotó eljárás együttes alkalmazásával vizsgálták a dopaminrendszert, az agy energiafelhasználását és az egyes agyterületek közötti kommunikációt. Az eredmények szerint az autista felnőttek agyában több dopamin D2-receptor lehet, és a dopaminrendszer működése más módon kapcsolódhat az agyi hálózatok kommunikációjához, mint a neurotipikus embereknél.
„Csak az elmebetegek őrizték meg józanságukat” – a pszichiátria sötét és változó története
A pszichiátria történetét hosszú időn át egyszerre határozta meg a gyógyítás és a társadalmi rend fenntartásának igénye. A mentális betegséggel élő embereket gyakran nemcsak kezelni, hanem a társadalomtól elkülöníteni is igyekeztek. A lipótmezei elmegyógyintézet története jól példázza, hogyan változott az elmúlt másfél évszázadban a betegség, a deviancia, az erőszak és maga a „jó beteg” fogalma.
A joghurt nemcsak a csontoknak lehet jó: az izmokat, a bélflórát és a hangulatot is támogathatja
A HOLA! USA életmódcikke szerint a joghurt olyan erjesztett tejtermék, amely fehérjét, probiotikumokat és több fontos tápanyagot biztosít a szervezet számára. A tej fermentálásában két baktériumfaj, a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt. A cikk különösen a joghurt izomzatot, bélrendszert és általános egészségi állapotot támogató tulajdonságait emeli ki.
Hat budapesti templom, amely első pillantásra egészen más épületnek tűnik
Budapesten több olyan templom is található, amelynek tervezői tudatosan egy másik épületet vagy építészeti hagyományt választottak mintául. A We Love Budapest hat különleges példát mutat be, amelyek között pontos templommásolatot, romtemplom ihlette épületet, barlangszerű sziklatemplomot és olyan szakrális épületet is találunk, amely inkább egy ókori akadémiára vagy vadászkastélyra emlékeztet.
Az AI megmondja, ki a hibás a párkapcsolati konfliktusban – vagy csak bólogat?
Egy Index-kísérletben három mesterségesintelligencia-rendszert – a Geminit, a Claude-ot és a ChatGPT-t – tettek próbára egy szándékosan manipulált párkapcsolati történettel. A tesztelő egy féltékeny, agresszíven viselkedő férfi szerepét játszotta el, és arra volt kíváncsi, hogy az AI-k szembesítik-e a saját hibáival, vagy inkább megerősítik a panaszaiban.
Nem mindegy, milyen célt adunk az életünknek
A Psychology Today cikke szerint a pszichológiai kutatások régóta összekapcsolják az élet értelmének és céljának érzését kedvező testi és lelki kimenetelekkel. Azok, akik erős céltudatosságról számolnak be, általában egészségesebbek, hosszabb ideig élnek, és körükben alacsonyabb a stressz, a depresszió és a függőségek előfordulása. Egy új kutatás arra kereste a választ, hogy nemcsak a cél megléte, hanem annak típusa is számít-e.