Életstílus

A hosszú munkaidő számos egészségügyi kockázattal jár, beleértve a fokozott stresszt, szorongást, derékfájást, magas vérnyomást és szív- és érrendszeri problémákat. A Világ Egészségügyi Szervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2021-es jelentése szerint a heti 55 óránál hosszabb munkaidő 2016-ban 745 000 stroke- és szívbetegség okozta halálesetért volt felelős, ami 29 százalékos növekedést jelent a 2000-es adatokhoz képest. A kutatások szerint még a hagyományos 40 órás munkahét sem feltétlenül biztosítja az egészség optimális védelmét. A hosszú munkaidő közvetlen hatásai között szerepel a stressz okozta kortizolszint-emelkedés, amely befolyásolja a vércukorszintet és az immunrendszert, hosszú távon pedig magas vérnyomáshoz, szorongáshoz, depresszióhoz, alvászavarokhoz, szívbetegségekhez és stroke-hoz vezethet.

Egy új kutatás szerint a szorongás eredete egészen a magzati korig visszavezethető. A Weill Cornell Medicine kutatói egereken végzett kísérletek során kimutatták, hogy a terhesség alatti stressz vagy fertőzés tartós változásokat idézhet elő az utódok agyában, amelyek megnövelik a későbbi szorongásos viselkedés kockázatát. A jelenség hátterében nem genetikai mutációk, hanem epigenetikai módosulások állnak – vagyis olyan kémiai változások, amelyek a gének működését, de nem magát a DNS-t módosítják.

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.

Egy friss tanulmány szerint nem az angolt érti legjobban a mesterséges intelligencia, hanem a lengyelt. A Marylandi Egyetem és a Microsoft közös kutatása 26 nyelv elemzésével vizsgálta, melyekre reagálnak a legpontosabban a modern nyelvi modellek, és az eredmények meglepőek voltak – számolt be róla az Euronews.

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a vagus ideget stimuláló (VNS) eszközök, melyek az ígéretek szerint segítenek a stressz szabályozásában, az emésztés támogatásában és a hangulat javításában. A közösségi médiában a felhasználók arról számolnak be, hogy ezek az apró, kézi vagy fejhallgató-szerű eszközök „megváltoztatják az életüket”, és képesek percek alatt csökkenteni a pánikrohamokat, valamint elősegíteni a nyugodt alvást.

Kockák, amelyek mintha véletlenszerűen estek volna egymásra, ablaktalan tornyok, üres piramisok, ormótlan betonszörnyek és más, nehezen befogadható építészeti koncepciók.

Egy kanadai kutatás szerint öt különböző alvási mintázat alapján csoportosíthatók az emberek. Ez az új megközelítés segíthet a mentális egészségügyi problémák korai felismerésében, túllépve azon az egyszerű felosztáson, hogy valaki „jól” vagy „rosszul” alszik. Az öt azonosított alvásprofil ráadásul rávilágít arra is, hogyan kapcsolódnak össze testünk és elménk folyamatai az ébrenlét és az alvás órái között.

Egy friss kutatás szerint a D-vitamin személyre szabott adagolása jelentősen csökkentheti a szívroham kockázatát a szívbetegséggel élő páciensek körében. A tudósok eredményei arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlást nem egységes adagokban, hanem a betegek vérszintje alapján kellene beállítani, hogy elérhető legyen az optimális, védelmet nyújtó hormonszint.

Egy frissen, a BMJ Evidence-Based Medicine folyóiratban megjelent metaanalízis szerint az alacsony intenzitású, kíméletes testmozgás hatékony, gyógyszermentes segítséget nyújthat az álmatlanság enyhítésében. A kutatók 22 randomizált klinikai vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek 13 különféle, nem gyógyszeres kezelést vizsgáltak – köztük fitneszprogramokat, akupunktúrát, masszázst és kognitív viselkedésterápiát (CBT).

A társadalmi polarizáció az elmúlt évtizedekben világszerte drámaian nőtt, és a kutatók most először találtak kézzelfogható, mérhető összefüggést e jelenség és az emberi kapcsolatháló változásai között. A Complexity Science Hub (CSH) tudósai szerint a 2008–2010 közötti évek fordulópontot jelentettek: ebben az időszakban a társadalmak hirtelen fragmentálódni kezdtek, miközben az emberek átlagosan több közeli barátot szereztek – kettőről négy-ötre nőtt a számuk. Ez a párhuzamos folyamat alapvetően átalakította a társadalmi hálózatok szerkezetét, és elősegítette az ideológiai „buborékok” kialakulását.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatásai szerint mentális egészségügyi szempontból a munkanélküliségnél sokkal rosszabb az, ha az embernek rosszak a munkahelyi körülményei.

Valaki szerint ostobaság. A szalmonella gyorsabb az emberi kéznél. Mások azt mondják, minden a helyszíntől és a gyorsaságtól függ.

A legtöbb síelő és deszkás úgy gondolja, a felvonózás csak annyiból áll, hogy felhúzatja magát a hegy tetejére. Ennél azért többet jelent.