Életstílus

A 19. században, különösen a viktoriánus korban, egy ma már szokatlannak vagy akár hátborzongatónak tűnő szokás volt elterjedt: a családok fényképeket készíttettek elhunyt szeretteikről. Ezeket a felvételeket „posztmortem fotóknak” nevezzük. Bár a mai szemmel furcsának tűnhetnek, akkoriban egészen más jelentéssel bírtak.

Sokan tudják, hogy a párizsi Eiffel-torony a világ egyik legismertebb látványossága, de azt már jóval kevesebben, hogy a csúcs közelében egy apró, rejtett lakás is található. Ezt a különleges helyiséget maga a torony tervezője, Gustave Eiffel alakította ki saját használatra az 1889-es világkiállítás idején.

Sokan gondolkodunk azon, vajon mennyi mozgás az ideális: elég heti pár edzés, vagy tényleg minden nap sportolni kell? A szakértők szerint a válasz attól függ, milyen célt szeretnénk elérni, de vannak általános irányelvek, amelyek segítenek eligazodni.

A skandináv országok (Finnország, Dánia, Norvégia, Svédország) évek óta a legboldogabb államok között szerepelnek, és ez nem véletlenül van így: a helyiek életmódja tudatosan lassabb, kiegyensúlyozottabb ritmust követ, amely sok stresszes hétköznapon segít.

A sütőben sült fasírtnak ráadásul más jó oldala is van: nemcsak a klasszikus sertéshúsos változat készíthető így el, hanem akár csirkéből vagy más, egészségesebb húsból készült verziók is.

Sok kerttulajdonos számára a hagyományos, gondosan nyírt pázsit még mindig a kert esztétikai ideálja. Azonban egyre többen is felismerik, hogy nemcsak drága és idő-, hanem környezetigényes is: folyamatos locsolást, vegyszereket és rendszeres karbantartást igényel, miközben a klímaváltozás miatt gyakrabban kell öntözni, és a víz is egyre drágább.

Egy nemrég publikált klinikai vizsgálat szerint már egy kétnapos, szinte kizárólag zabpehelyre épülő étrend is jelentős mértékben csökkentheti a vérben keringő LDL-koleszterin — vagyis a „rossz” koleszterin — szintjét, és ez a hatás még hetekig fennmaradhat, miután visszatértünk a szokásos étrendhez. A kutatást a bonni (University of Bonn) kutatói végezték, és eredményeiket a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban közölték.

Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.

A dilátor egy olyan gyógyászati eszköz, amelyet arra terveztek, hogy kinyisson, kitágítson vagy megtartson nyitva egy testnyílást vagy csatornát. Ez lehet egy anatómiai átjáró, mint például a hüvely, a méhnyak, a húgycső vagy akár a végbél — tehát olyan terület, ahol orvosi okokból néha szükség van a tágításra.

Ahogy beköszönt a hideg idő, mindannyian érezzük, hogy a bőrünk is másképp viselkedik. Feszül, húzódik, könnyebben kipirosodik, sőt akár hámlani is kezdhet. Nem véletlen: a hideg levegő kevesebb nedvességet tartalmaz, a szél tovább fokozza a vízvesztést, bent pedig a fűtés szárítja a levegőt. Ilyenkor a bőrünk természetes védőrétege nagyobb terhelésnek van kitéve, ezért nekünk is többet kell tennünk érte.

Az egészségügyben a munkatársak kommunikációja kiemelkedő jelentőségű a betegellátás sikeressége szempontjából. A téma évek óta foglalkoztatja a szakmát és a tudományos világot is, számos kutatás, cikk, tájékoztató anyag és „kisokos” készült, az egészségügyben dolgozóknak és a betegeknek egyaránt. Mégis, ha vannak is előre mutató lepések, az egészségügyi ellátás során tapasztalt kommunikációt továbbra is számos kritika éri. A páciensek panaszkodnak a hangnemre, a stílusra, a latin „halandzsára”, a türelmetlenségre, az orvosok, asszisztensek pedig az agresszív, pökhendi, fenyegetőző, a saját panaszát elmondani nem tudó, vagy éppen kész öndiagnózissal érkező betegre. A két fél eltérő elvárásai már önmagukban is feszültséghez vezethetnek, ami nehezíti a kommunikációt és így végsősoron az ellátás sikerét. Cikkünk csaknem 300 egészségügyi dolgozónak tartott kommunikációs tréning tapasztalatait és tanulságait foglalja össze, bízva abban, hogy új információkkal szolgál a probléma mélyebb feltárásához, megértéséhez és eszközt adhat a további fejlesztésekhez.

Az egészséges táplálkozás egyik gyakori kérdése: mennyit ehetünk naponta cukorból, anélkül hogy kárt okoznánk az egészségünkben? A szakértők elsősorban az „hozzáadott cukrokra” koncentrálnak — ezeket adják ételekhez vagy italokhoz feldolgozás közben, szemben a gyümölcsben vagy tejben természetesen előforduló cukorral.

A modern táplálkozásban egyre nagyobb részt képviselnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) — olyan termékek, mint a cukros üdítők, chips-féleségek, instant ételek vagy az előre csomagolt nassolnivalók, amelyekben többféle ipari összetevő, ízfokozó, adalékanyag és gyorsan felszívódó tápanyag található. Ezek az ételek nem csupán rosszabb tápanyag-összetételben különböznek a friss ételektől, hanem gyakran úgy vannak tervezve, hogy maximalizálják az ízélményt és az újrafogyasztást, más szóval – „addiktívabbak”, mint a hagyományos ételek.