A juvenilis idiopátiás arthritis és a reumatoid arthritis kockázata lisztérzékenységben
A lisztérzékenység számos immunmediált betegséggel társul, de a lisztérzékeny és a juvenilis idiopátiás arthritis (JIA) vagy a rheumatoid arthritis (RA) közötti végleges epidemiológiai összefüggést nem sikerült megállapítani. A JIA és az RA kockázatát számszerűsítettük a lisztérzékeny betegek körében egy népesség-alapú kohorsz segítségével.
Vashiány tüdőérrendszeri betegségben
A vashiány gyakori a pulmonális hipertóniában, de klinikai jelentősége és optimális meghatározása továbbra sem világos.
A kolchicin elsővonalbeli az akut köszvényes roham kezelésére és megelőzésére is!1,3,5
Colchicum-Dispert bevont tabletta (0,5 mg kolchicin)
Az "izgatott delírium" fogalma
Az - izgatott delírium - (ExD) állítólag az izgatott állapot egy bizonyos típusát jelenti, amely váratlan halálhoz vezethet.
A menopauza kezelésének buktatói
Az összetett, bioazonos hormonterápia - tablettákban, krémekben vagy pelletekben - a perimenopauza vagy a menopauza tüneteire történő off-label felírása jogi kockázatot jelenthet az orvosok számára, mivel a termékek hatásának nincs tudományos alátámasztása - állítja egy szakértő az Amerikai Szülész-nőgyógyászok Kollégiumának (ACOG) 2023-as éves ülésén.
A probiotikumok hatása depresszióban
A mikrobióta-bél-agy tengely ígéretes célpontja a hangulatzavarok újszerű kezeléseinek, például a probiotikumoknak. Egy vizsgálat célja az elfogadhatósági és tolerálhatósági adatok és a beavatkozás hatásméretének becslése volt a probiotikumok kiegészítő kezelésként történő alkalmazására vonatkozóan súlyos depressziós zavarban (MDD) szenvedő betegek esetében.
A mentális egészség és a szellemi tevékenységek védelme allergiaszezonban
Allergiaszezonban nem csak a túlérzékenység miatt jelentkező panaszok ronthatják a szellemi teljesítőképességet, hanem a rosszul megválasztott vagy nem megfelelően alkalmazott allergiaellenes szerek is kedvezőtlenül hatnak a mentális funkciókra. Egyes második generációs antihisztaminok azonban hatékonyabb megoldást jelenthetnek a nem kívánt hatások leküzdésében, mint gondolnánk, ráadásul nem kizárólag az allergiás tünetek enyhítésén és megszüntetésén keresztül!
A dohányhevítő rendszer kevésbé befolyásolja a csontanyagcserét, mint a cigaretta
Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.
Egy mesterséges intelligenciamodell az emlőrák kockázati mérésére?
A negatív szűrési eredményt követő pontos emlőrák-kockázatbecslés jobb stratégiákat hozhat létre a korai felismerés érdekében. Egy retrospektív megfigyeléses, párosított eset-kontroll vizsgálatot terveztek az Egyesült Királyságban a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat mammográfiás képadatbázisának felhasználásával 2010 február-2019 szeptemberig.
Biztonságos-e a metotrexát azon férfiak számára, akik még gyermeket nemzenének?
A jelenlegi tudományos bizonyítékok továbbra is ellentmondásosak annak eldöntésében, hogy az aktív apává válási szándékkal rendelkező férfiakat metotrexáttal (MTX) kell-e kezelni. Egy vizsgálat célja az MTX heretoxicitási profiljának prospektív értékelése volt, a férfi termékenység több markerére, köztük a sperma paramétereire és a spermium DNS-fragmentációs indexére (sDFI) összpontosítva.
Nincs egyetértés a korai emlőrák kezeléséről?
A megkérdezett egészségügyi szolgáltatók közel 60%-a nem ugyanazt a kezelési stratégiát választotta a HER2-es korai emlőrák esetében, amint azt egy öt, emlőrákban jártas onkológusból álló testület feltárt- derül ki egy új tanulmányból.
A zoledronsav hatása az öregedésre
A zoledronsav in vitro és in vivo hatása az öregedésre és az öregedéssel összefüggő szekréciós fenotípus markerekre címmel új kutatási tanulmányt tettek közzé.
Régi, de jó…
Három brit vegyész és farmakológus a rheumatoid arthritis hosszú távú kezelésére alkalmas szert keresve több mint 600 vegyület 8 éven át történő tesztelése után tették le voksukat a 2-(4-izobutil-fenil)propionsav mellett. Ez 1961-ben történt, és 1962-ben meg is kapták a szabadalmat az általuk később ibuprofénnak elnevezett vegyületre (1).