Pontosan ezeket kell enni, hogy csökkentsük a rák kockázatát
A daganatos betegségek kialakulását kisebb részben genetikai tényezők, nagyobb részben életmódbeli hatások befolyásolják — különösen az étkezési szokások. Bár a rák kialakulása összetett biológiai folyamat, a táplálkozás jelentősen modulálhatja a kockázatot.
A világ legjobb gyógyfürdői
A világon számos olyan gyógyfürdő és termálforrás található, amely a természetes gyógyvíz, a lélegzetelállító környezet és a történelmi emlékek különleges kombinációját kínálja az utazóknak. Ezek a helyszínek nem csupán egészségmegőrző funkcióval bírnak, hanem önmagukban is egyedi utazási élményt jelentenek, legyen szó mediterrán wellnessről, hegyvidéki panorámáról vagy vulkanikus geotermikus tájról.
Ezt az egy fűszert érdemes mindennap fogyasztani
A szegfűszeg nem csupán ízesítő – több ezer éve használják gyógyászati célokra is, és modern kutatások szerint számos egészségre gyakorolt hatása van.
Előre megmondja az első menstruáció, mikor jön a perimenopauza?
Sok nő kíváncsi arra, vajon az első menstruáció időpontja összefügg-e azzal, mikor érjük el a változókort.
Ezek a világ legjobb wellness-élményei 2026-ban
A lista nem egyszerűen wellness-szállodákat sorol fel. Sokkal inkább teljes tapasztalatokat ajánl, amelyek akár napokra is kiszakítanak a mindennapok zajából, és lehetővé teszik, hogy újrataláljuk a belső egyensúlyunkat.
A „szuperöregek” titka tényleg a génjeikben van?
A hosszú élet titka sokakat foglalkoztat, és a legújabb kutatások szerint a genetika kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy egyes emberek sokkal tovább élnek és egészségesebbek maradnak, mint a legtöbben.
Válhat-e a kakaó egy részéből vírusellenes szer?
A csokoládé egyik természetes összetevője olyan biokémiai tulajdonságokkal bír, amelyek potenciálisan segíthetnek a vírusok elleni küzdelemben.
Retro diétatrendek, amiket ma már senki sem javasolna
A hetvenes években a fogyókúra világa egészen más arcát mutatta, mint ma. Akkoriban még nem állt rendelkezésre annyi tudományos bizonyíték a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, mint napjainkban, így a „divatdiéták” gyakran merész, sőt olykor kifejezetten veszélyes elképzelésekre épültek. Ami akkor forradalminak tűnt, ma sokszor inkább riasztónak hat.
Ennyi mozgás elég hetente, hogy kordában tartsuk a vérnyomásunkat
Rendszeresen mozgunk, mert tudjuk, hogy jót tesz az egészségünknek – erősíti a szívünket, javítja a keringésünket, karbantartja a testsúlyunkat és a hangulatunkat is. De kevesen gondolunk arra, hogy a vérnyomás kontrollja nem csupán egy „orvosi probléma”, hanem mindennapi életminőség kérdése is. Magas vérnyomás (hipertónia) ugyanis hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek, stroke és veseproblémák kockázatát.
Amikor a Mars nem is volt vörös
A Marsról mindannyian úgy tanultunk, mint a „vörös bolygóról”: poros, sivatagos, hideg és élhetetlen környéknek képzeljük a Naprendszerben. Pedig a legújabb kutatások szerint ez a kép nagyjából fordítva volt körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt. Akkoriban a Mars nem vörös, hanem nagyjából kék bolygó lehetett, olyan, amelyet hatalmas vízborítás jellemzett – legalábbis az északi féltekén.
Amikor ránézek a képernyőre – mi zajlik valójában?
A kutatás, amelyben több száz 10–19 éves fiatalt kérdeztek meg különböző országokban, megmutatta, hogy a digitális élet egyszerre lehet forrása örömnek és stressznek, és a tinik szeretnék, ha ezt a felnőttek is valóban látnák és értenék.
Rájöttünk, hogy tévedtünk a szigorú diétákkal kapcsolatban – mit mutatnak a kutatások valójában?
Sokan közülünk legalább egyszer belevágtunk már valamilyen kemény diétába. Megfogadtuk, hogy mostantól nem eszünk kenyeret, cukrot, vacsorát, vagy épp csak salátán élünk, mert azt hittük, ez a gyors és biztos út a fogyáshoz. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják: ezzel a logikával gyakran saját magunk ellen dolgozunk.
Tényleg edzhető az agyunk?
Sokszor mondjuk, hogy az agy olyan, mint egy izom: ha használjuk, erősödik, ha nem, ellustul. De vajon ez csak egy jól hangzó hasonlat, vagy tényleg igaz? Egyre több kutatás és tapasztalat mutat arra, hogy az elménk valóban formálható. Amit nap mint nap csinálunk – tanulás, figyelem, gondolkodás, akár játékos feladatok –, mind nyomot hagy az agyunk működésében.