Életstílus

A Föld növényvilága ma az élet egyik alapfeltétele: a fotoszintézis révén oxigént termel, megköti a szén-dioxidot, és a tápláléklánc alapját képezi. Bár bolygónk jelenleg bővelkedik növényekben, a tudósok szerint ez az állapot nem marad fenn örökké. Egy új kutatás arra kereste a választ, hogy mikor válhatnak a földi körülmények annyira szélsőségessé, hogy az utolsó növények is eltűnjenek a bolygóról. Az eredmények szerint erre még rendkívül sokat kell várni: a legvalószínűbb becslések alapján mintegy 1,8–1,9 milliárd év múlva következhet be.

Egy korszak zárult le Martha Ann Lillard halálával, aki az utolsó ismert ember volt, aki még vastüdő segítségével élt. Az amerikai asszony 2026. június 26-án, 78 éves korában hunyt el, halálát a hosszú Covid okozta szövődmények idézték elő. Története nemcsak személyes kitartásáról szól, hanem emlékeztet arra az időszakra is, amikor a gyermekbénulás világszerte emberek ezreit bénította meg, és a túlélést gyakran csak a vastüdőként ismert lélegeztető berendezés tette lehetővé.

Az esti arctisztítás fontosságával ma már szinte mindenki tisztában van: a smink, a fényvédő és a napközben lerakódott szennyeződések eltávolítása a bőrápolási rutin alapja. A reggeli arcmosás körül azonban egyre több vita alakult ki. A minimalista bőrápolás hívei szerint elegendő lehet pusztán vízzel leöblíteni az arcot, míg mások ragaszkodnak az arctisztító használatához. A bőrgyógyászok szerint nincs mindenkire érvényes szabály: a megfelelő módszer elsősorban a bőr típusától és állapotától függ.

A fiatalabb egyedeknél DNS-károsodás jeleit is kimutatta egy friss kutatás.

Július 7-én, kedden több órára megszakadt az M1 adása, majd a csatorna szimbolikus időpontban, 19:56-kor Bacsó Péter klasszikusával, A tanúval indult újra. Az állami hírcsatornán a hírszolgáltatás átmenetileg szünetel, a műsoridőt egyelőre filmekkel töltik ki. A nem mindennapi műsorváltás apropóján négy olyan magyar filmet mutatunk be, amelyek különböző történelmi korszakokon keresztül beszélnek hatalomról, propagandáról, félelemről és igazságosságról.

Előfordul, hogy a művészet nemcsak korának kultúráját őrzi meg, hanem olyan természettudományos megfigyeléseket is, amelyek jelentőségére évszázadokkal később derül fény. Egy friss kutatás szerint idősebb Jan Brueghel 1611-ben készült Levegő című festménye éppen egy ilyen különleges példát jelenthet. A kutatók úgy vélik, hogy a flamand művész egy olyan vadászati jelenetet ábrázolt rajta, amelyet a tudomány csak több mint négyszáz évvel később tudott egyértelműen igazolni.

Sok felnőtt nosztalgiával emlékszik vissza arra az időre, amikor gyermekként iskola után azonnal az utcára rohant játszani, és csak sötétedéskor tért haza. Bár ez ma sok család számára már elképzelhetetlennek tűnik, a pszichológusok szerint a kötetlen szabadtéri játék nem csupán kellemes gyerekkori emlék, hanem a fejlődés egyik legfontosabb mozgatórugója is. A szabad játék során a gyerekek olyan készségeket sajátítanak el, amelyeket szervezett foglalkozásokon vagy digitális eszközök használata közben sokkal nehezebben lehet fejleszteni.

A feszes, formás kar sokak számára fontos esztétikai cél, különösen a nyári időszakban, amikor előkerülnek az ujjatlan felsők és ruhák. A személyi edzők szerint azonban a látványos eredményhez nem elegendő kizárólag a bicepszet edzeni. A felkar jelentős részét ugyanis a tricepsz alkotja, ezért ennek erősítése kulcsszerepet játszik a tónusos kar kialakításában. A rendszeres izomerősítés ráadásul nemcsak a megjelenést javítja, hanem a mindennapi mozgásokat is könnyebbé teszi.

A szemszín ma elsősorban genetikai adottságnak számít, a történelem során azonban számos kultúrában különleges jelentőséget tulajdonítottak neki. Az emberek évszázadokon át úgy vélték, hogy a szem színe nemcsak a külső megjelenést határozza meg, hanem árulkodik a személyiségről, a jellemről, sőt akár a sorsról is. Ezek a hiedelmek tudományos bizonyítékok nélkül alakultak ki, mégis hosszú időn keresztül befolyásolták azt, hogyan ítélték meg egymást az emberek.

Jelentős régészeti felfedezésről számoltak be Thaiföldön, ahol egy csaknem 1800 éves temetkezési hely feltárása során emberi csontvázak mellett egy ritka aranygyűrű is előkerült. A lelet nemcsak kiváló állapota miatt keltette fel a kutatók figyelmét, hanem azért is, mert fontos információkat nyújthat a térség egykori lakóinak társadalmi helyzetéről, temetkezési szokásairól és a korabeli kereskedelmi kapcsolatokról.

A banán az egyik legnépszerűbb smoothie-alapanyag: krémesebbé teszi az italt, természetes édességet ad hozzá, és értékes tápanyagokat is tartalmaz. Egy friss kutatás szerint azonban a bogyós gyümölcsökkel kombinálva nem feltétlenül ez a legjobb választás. A Kaliforniai Egyetem (UC Davis) kutatói arra jutottak, hogy a banán jelentősen csökkentheti a bogyós gyümölcsökben található flavonolok – egy fontos antioxidáns-csoport – hasznosulását a szervezetben.

Bár a Föld pusztulása még elképzelhetetlenül távoli jövőben következhet be, a csillagászok egy különleges felfedezésnek köszönhetően most először nyerhettek közvetett betekintést abba, hogyan nézhet ki bolygónk végső sorsa.

1996. július 5-én, a skóciai Roslin Intézetben megszületett Dolly, a világ első olyan emlőse, amelyet egy kifejlett testi sejt felhasználásával klónoztak.