Életstílus

A legtöbb felnőtt ember tapasztalta már élete során egy-két alkalommal a másnaposság kellemetlenségeit. Ki ne ismerné a tipikus tüneteket: fejfájás, gyomorbántalmak, olthatatlan szomjúság stb. A másnaposság kezelésére minden nép rendelkezik valamilyen praktikus, házilag kifejlesztett csodaszerrel.

A napi 10 000 lépés célkitűzése eredetileg egy japán marketingkampány szüleménye, ami azóta is a mindennapjaink része. Valójában azonban tudományos alapja nincs, és soha nem is volt ennek a lépésszámnak.

Nem minden éttermi vacsora tökéletes. És néha nem is kell megkóstolni az ételt, hogy érezzük: valami nem stimmel. Éttermi szakértők szerint ezek a jelek azt mutatják, hogy az adott helyen valószínűleg gondok vannak a kiszolgálással, a tisztasággal vagy a légkörrel.

Az allergiaszezon sokak számára már a tavaszi pollenszórással kezdetét veszi, ám az igazán kellemetlen időszak gyakran augusztusban éri el csúcspontját. Ilyenkor indul be a parlagfű virágzása, ami hazánkban az egyik legerősebb allergénnek számít. Összegyűjtöttük a leghasznosabb tanácsokat, amelyek a gyógyszeres kezelés mellett segíthetnek csökkenteni az allergiás tüneteket.

Ausztrál kutatók új, fejlett 3D modell segítségével feltárták a különleges, négyfejű hangyászsün hímvessző működésének rejtélyét.

Egy friss kutatás szerint a természetben való „virtuális jelenlét” érezhetően csökkentheti a fájdalomérzetet. A virtuális valóság (VR – Virtual Reality) segítségével bemutatott 360 fokos erdei vagy vízeséses jelenetek nemcsak elterelik a figyelmet a kellemetlen ingerekről, hanem úgy tűnik, hogy az agy fájdalomszabályozó hálózatait is aktiválják.

Egy friss amerikai kutatás szerint már az is látványos egészségügyi előnyökkel járhat, ha az idősebbek kicsit gyorsabban sétálnak, mint szoktak. A Chicagói Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy 14 plusz lépés percenként elég lehet ahhoz, hogy valaki érezhetően jobb fizikai állapotba kerüljön – függetlenül attól, hogy jelenleg mennyire aktív.

Számos olyan élelmiszert tárolunk a hűtőszekrényben, amelyek észrevétlenül csempészik be a szervezetbe az üres kalóriákat, a transzzsírokat és a tetemes mennyiségű cukrot. Ezek az apró, mindennapi döntések hosszú távon hozzájárulhatnak a túlsúlyhoz, a szív- és érrendszeri betegségekhez vagy éppen a cukorbetegség kialakulásához. Cikkünkben 12 gyakori „hűtőlakót” mutatunk be, amelyeket érdemes megfontoltan fogyasztani – vagy akár kiiktatni az étrendből.

Egy kínai vezetésű nemzetközi kutatócsoport a burgonya régóta rejtélyes eredetére talált genetikai bizonyítékot. A Cell című rangos tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a burgonya egy kilencmillió évvel ezelőtti természetes kereszteződés eredménye, amelyben egy paradicsomszerű növény és az Etuberosum nevű, gumót nem képző faj kereszteződött.

Vágyik arra, hogy újra megtalálja a boldogságot és a szerelmet? Egy olyan társra, akivel együtt nevethet, akit jó megölelni, és aki nemcsak elkíséri a mindennapokban, hanem Önnel együtt írja életének következő fejezetét?

Egy amerikai kutatócsoport egereken végzett kísérletei során arra jutott, hogy a fogselyemmel közvetlenül az íny és a fog közötti szövethez juttatott vakcina erős immunválaszt vált ki – méghozzá ott, ahol a legtöbb fertőzés bejut a szervezetbe: a szájban, az orrban és a légutakban.

Idén is megválasztották Magyarország tortáját, és a díjat a gyulai Kézműves Cukrászda különleges kreációja, a DCJ Stílusgyakorlat nyerte el. A csokoládés-karamellás-meggyes desszert nemcsak látványos, hanem méltó tisztelgés is a 140 éves Dobos-torta előtt – annak újragondolt, modern változata.

Amikor egy nagy méretű, veszélyes állat – például egy medve – műtétre szorul, az állatorvosok altatással kezdik a beavatkozást. Ez nemcsak az állat, hanem az orvosi csapat biztonságát is szolgálja. De mi történik, ha a páciens egy cápa – és épp a nyílt óceánon kell „megoperálni”?