Életstílus

A Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb kutatásából kiderült, hogy az embereket jobban motiválja az egészségük megőrzése arra, hogy kevesebb húst fogyasszanak, mint a klímavédelem vagy az állatok jogai.

A hétköznapjainkat gyakran csak az otthonunk és a munkahelyünk zárt falai között töltjük el, és akár napokig nem megyünk ki a természetbe. Pedig az elmúlt években több kutatás is rávilágított arra, hogy a szabadban eltöltött idő nemcsak a testünkre, hanem pszichés állapotunkra is nagyszerűen hat.

Az orvosok mindig is kreatív emberek voltak a történelem során. Akkor sincs ez náluk másképp, amikor betegségeket, tüneteket neveznek el. Sok érdekes elnevezés van, de ezek közül most azokat vesszük sorra, melyeket ételek ihlettek. Ezek a betegségek senkinek nem okoznak élvezetet ellentétben kulináris névrokonaikkal. Néhányuk lehet, hogy idegenül cseng a magyar orvosok számára, hiszen az angol nevek alapján készült ez a lista.

A közösségi média platformok nem a lelki nyugalmunk védelmére, hanem a figyelmünk lekötésére vannak tervezve. Ezért gyakran találkozhatunk erőszakos vagy zavaró tartalmakkal, még akkor is, ha nem keressük őket. Ezek a képek és videók negatívan hathatnak a mentális egészségünkre, fokozva a stresszt, szorongást és a tehetetlenség érzését.

Ikerpárok vizsgálata bizonyította, hogy a mediterrán étrend nemcsak azért tesz jót a szívnek, mert egészséges ételeket tartalmaz, hanem a szívműködés idegi szabályozását is kedvező irányba befolyásolja.

Ha valaki szerelmére gondol, aktiválódik az agy jutalomközpontja, a fájdalom pedig megszűnik - derítették ki amerikai kutatók.

A rendszeres futballozás során növekszik a csontok tömege, javul a játékos reflexeinek gyorsasága, izomereje és ezáltal mozgásának biztonsága.

Giacometti bronzfigurája 65 millió fontos leütési árával a világ legdrágább műtárgyává lépett elő, amelyet valaha aukción értékesítettek. A szoborért kínált összeg annak a Picasso-műnek az árával vetekszik, amely a Time magazin szerint a világ legdrágább árverési tárgyainak listáját is vezette.

A népi sorokból kikerült akrobaták, igricek, mutatványosok és joculátorok hivatásszerűen kamatoztatták tudásukat. Különböző akrobata- és tornamutatványokkal is szórakoztatták a lovagi társaságokat, vásárokra, búcsúkra összegyűlt népet.

A költők számára a szerelem mámorító, keserves, és pezsdítő. Az orvosnak mindemellett, ha a leendő szerelme épp az egyik betege, akkor etikátlan is. Egy etikai felmérés szerint sok orvos nem minden esetben ítéli el az efféle viszonyokat.

Ahhoz, hogy valaki jobban érezze magát, néha már a diagnózis megkapása is elég. Ezt a jelenséget mind a betegek, mind az orvosok észrevették. Egy amerikai kutatópáros, akik egy nemrégiben, a BJPsych Bulletin folyóiratban megjelent cikkben írtak róla, „Rumpelstiltskin-effektusnak” nevezték el.

Arról, hogy mi volt előbb, a sör vagy a kenyér, komoly történelmi viták folytathatók. Tény, hogy gyűjtögető életmódot folytató őseink egyszer csak rájöttek, hogy a tűz használatával könnyebben fogyaszthatóvá tehetik a természetben található magvakat. Majd eljutottak odáig is, hogy a magvakat összetörve, vízzel összegyúrva újabb táplálékhoz juthatnak. Hogy ez a vizes pép elébb erjedt-e sörré, vagy a napon felejtve sült kőkorszaki kenyérré, nem tudjuk. Csak azt, hogy a sör és a kenyér az emberiség történetének legrégebbi és igen fontos felfedezései.

A tudomány nevében elkövetett embertelenség nem csak a diktatúrák sajátja. A modern, demokratikus társadalmak történetében is akadnak olyan sötét fejezetek, amikor a kutatók a haladás oltárán áldozták fel a legkiszolgáltatottabbakat – Svédországban és az Egyesült Államokban egyaránt.