Mit tesz a súlytalanság az emberi aggyal? Új kutatás adott választ
A világűr nemcsak a testünkre van hatással, hanem a legbonyolultabb szervünkre, az agyra is – ezt igazolja egy új, nagy mintán alapuló MRI-vizsgálat, amelyet amerikai kutatók végeztek. A Floridai Egyetem szakértői 26 űrhajós agyáról készítettek mágneses rezonancia képalkotó (MRI) felvételeket a küldetés előtt és után, hogy megértsék, hogyan változik az agy szerkezete, amikor eltávolodunk a Föld gravitációjától.
38%-kal kisebb esély az Alzheimerre: van néhány jó szokás, amit érdemes felvenni
Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, és ma még nincs olyan kezelés, amely teljesen megelőzné vagy gyógyítaná. Ezért egyre fontosabbá válik azon életmódbeli tényezők feltárása, amelyek lassíthatják vagy késleltethetik a betegség kialakulását. Egy friss kutatás szerint az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás vagy idegen nyelv tanulása, hosszú távon kedvezően befolyásolhatják az agy egészségét, és kapcsolódhatnak az Alzheimer-kór kockázatának csökkenéséhez.
Miért gondolják az ázsiaiak, hogy az európaiak büdösek?
A cím kissé provokatív, de a cikk valójában azt próbálja elmagyarázni, miért alakulhatott ki egy olyan sztereotípia Kelet-Ázsiában, hogy a nyugati emberek — első sorban európaiak — testesebb, erősebb izzadságszagot árasztanak.
Állkapocsprotézist találtak orosz régészek egy 2500 éve meghalt szibériai nő koponyájában
A legújabb vizsgálatok szerint ez a vaskori nő – akit a dél-szibériai Ukok-fennsíkon találtak meg mumifikálódott maradványai között – nemcsak túlélte a sérülést, hanem egyfajta korai orvosi beavatkozást is kapott annak idején.
Szinkronizálódnak az anyák és gyermekeik agyhullámai játék közben
Úgy tűnik, hogy amikor egy anya és gyermek együtt játszik, „két agy is egy ritmusra dobban” – még akkor is, ha a játék során idegen nyelvet használnak. Egy új brit kutatás szerint ugyanis az anyák és három-négy éves gyermekeik agyi aktivitása – vagyis az agyhullámaik mintázata – jelentősen összehangolódik interaktív játék közben, függetlenül attól, hogy a kommunikáció anyanyelven vagy második nyelven zajlik.
Pontosan ezeket kell enni, hogy csökkentsük a rák kockázatát
A daganatos betegségek kialakulását kisebb részben genetikai tényezők, nagyobb részben életmódbeli hatások befolyásolják — különösen az étkezési szokások. Bár a rák kialakulása összetett biológiai folyamat, a táplálkozás jelentősen modulálhatja a kockázatot.
A világ legjobb gyógyfürdői
A világon számos olyan gyógyfürdő és termálforrás található, amely a természetes gyógyvíz, a lélegzetelállító környezet és a történelmi emlékek különleges kombinációját kínálja az utazóknak. Ezek a helyszínek nem csupán egészségmegőrző funkcióval bírnak, hanem önmagukban is egyedi utazási élményt jelentenek, legyen szó mediterrán wellnessről, hegyvidéki panorámáról vagy vulkanikus geotermikus tájról.
Ezt az egy fűszert érdemes mindennap fogyasztani
A szegfűszeg nem csupán ízesítő – több ezer éve használják gyógyászati célokra is, és modern kutatások szerint számos egészségre gyakorolt hatása van.
Előre megmondja az első menstruáció, mikor jön a perimenopauza?
Sok nő kíváncsi arra, vajon az első menstruáció időpontja összefügg-e azzal, mikor érjük el a változókort.
Ezek a világ legjobb wellness-élményei 2026-ban
A lista nem egyszerűen wellness-szállodákat sorol fel. Sokkal inkább teljes tapasztalatokat ajánl, amelyek akár napokra is kiszakítanak a mindennapok zajából, és lehetővé teszik, hogy újrataláljuk a belső egyensúlyunkat.
A „szuperöregek” titka tényleg a génjeikben van?
A hosszú élet titka sokakat foglalkoztat, és a legújabb kutatások szerint a genetika kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy egyes emberek sokkal tovább élnek és egészségesebbek maradnak, mint a legtöbben.
Válhat-e a kakaó egy részéből vírusellenes szer?
A csokoládé egyik természetes összetevője olyan biokémiai tulajdonságokkal bír, amelyek potenciálisan segíthetnek a vírusok elleni küzdelemben.
Retro diétatrendek, amiket ma már senki sem javasolna
A hetvenes években a fogyókúra világa egészen más arcát mutatta, mint ma. Akkoriban még nem állt rendelkezésre annyi tudományos bizonyíték a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, mint napjainkban, így a „divatdiéták” gyakran merész, sőt olykor kifejezetten veszélyes elképzelésekre épültek. Ami akkor forradalminak tűnt, ma sokszor inkább riasztónak hat.