Életstílus

Úgy tűnik, hogy amikor egy anya és gyermek együtt játszik, „két agy is egy ritmusra dobban” – még akkor is, ha a játék során idegen nyelvet használnak. Egy új brit kutatás szerint ugyanis az anyák és három-négy éves gyermekeik agyi aktivitása – vagyis az agyhullámaik mintázata – jelentősen összehangolódik interaktív játék közben, függetlenül attól, hogy a kommunikáció anyanyelven vagy második nyelven zajlik.

A daganatos betegségek kialakulását kisebb részben genetikai tényezők, nagyobb részben életmódbeli hatások befolyásolják — különösen az étkezési szokások. Bár a rák kialakulása összetett biológiai folyamat, a táplálkozás jelentősen modulálhatja a kockázatot.

A világon számos olyan gyógyfürdő és termálforrás található, amely a természetes gyógyvíz, a lélegzetelállító környezet és a történelmi emlékek különleges kombinációját kínálja az utazóknak. Ezek a helyszínek nem csupán egészségmegőrző funkcióval bírnak, hanem önmagukban is egyedi utazási élményt jelentenek, legyen szó mediterrán wellnessről, hegyvidéki panorámáról vagy vulkanikus geotermikus tájról.

A szegfűszeg nem csupán ízesítő – több ezer éve használják gyógyászati célokra is, és modern kutatások szerint számos egészségre gyakorolt hatása van.

Sok nő kíváncsi arra, vajon az első menstruáció időpontja összefügg-e azzal, mikor érjük el a változókort.

A lista nem egyszerűen wellness-szállodákat sorol fel. Sokkal inkább teljes tapasztalatokat ajánl, amelyek akár napokra is kiszakítanak a mindennapok zajából, és lehetővé teszik, hogy újrataláljuk a belső egyensúlyunkat.

A hosszú élet titka sokakat foglalkoztat, és a legújabb kutatások szerint a genetika kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy egyes emberek sokkal tovább élnek és egészségesebbek maradnak, mint a legtöbben.

A csokoládé egyik természetes összetevője olyan biokémiai tulajdonságokkal bír, amelyek potenciálisan segíthetnek a vírusok elleni küzdelemben.

A hetvenes években a fogyókúra világa egészen más arcát mutatta, mint ma. Akkoriban még nem állt rendelkezésre annyi tudományos bizonyíték a táplálkozás és az egészség kapcsolatáról, mint napjainkban, így a „divatdiéták” gyakran merész, sőt olykor kifejezetten veszélyes elképzelésekre épültek. Ami akkor forradalminak tűnt, ma sokszor inkább riasztónak hat.

Rendszeresen mozgunk, mert tudjuk, hogy jót tesz az egészségünknek – erősíti a szívünket, javítja a keringésünket, karbantartja a testsúlyunkat és a hangulatunkat is. De kevesen gondolunk arra, hogy a vérnyomás kontrollja nem csupán egy „orvosi probléma”, hanem mindennapi életminőség kérdése is. Magas vérnyomás (hipertónia) ugyanis hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek, stroke és veseproblémák kockázatát.

A Marsról mindannyian úgy tanultunk, mint a „vörös bolygóról”: poros, sivatagos, hideg és élhetetlen környéknek képzeljük a Naprendszerben. Pedig a legújabb kutatások szerint ez a kép nagyjából fordítva volt körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt. Akkoriban a Mars nem vörös, hanem nagyjából kék bolygó lehetett, olyan, amelyet hatalmas vízborítás jellemzett – legalábbis az északi féltekén.

A kutatás, amelyben több száz 10–19 éves fiatalt kérdeztek meg különböző országokban, megmutatta, hogy a digitális élet egyszerre lehet forrása örömnek és stressznek, és a tinik szeretnék, ha ezt a felnőttek is valóban látnák és értenék.

Sokan közülünk legalább egyszer belevágtunk már valamilyen kemény diétába. Megfogadtuk, hogy mostantól nem eszünk kenyeret, cukrot, vacsorát, vagy épp csak salátán élünk, mert azt hittük, ez a gyors és biztos út a fogyáshoz. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják: ezzel a logikával gyakran saját magunk ellen dolgozunk.